Jelen fejezetben rövid áttekintést nyújtunk a sztereotípiákról általában és speciálisan foglalkozunk a nemi sztereotípiákkal. Górcső alá vesszük a sztereotípiákkal kapcsolatban uralkodó nézetet. Megvizsgáljuk, mennyire pontosak vagy pontatlanok a sztereotípiák, hogyan mérhető a sztereotípiák pontossága.

Mint említettük a nemi szerep a belső diszpozíciók és az adott közösségben uralkodó sztereotípiák alapján alakul ki. Ahogy Money (1994) írja, a nemi szerep annak a kulturális sztereotípiája, ami férfiasnak és nőiesnek számít. Alább egy kicsit részletesebben megvizsgáljuk, miről is van tulajdonképpen szó, amikor sztereotípiákról beszélünk.

A sztereotípiákat általában úgy szokták meghatározni mint a szociális csoportok tulajdonságaira vonatkozó  hiedelmek (Ashmore & Del Boca, 1981; McGarty et al., 2002; Schneider, 2003; Eagly & Diekman, 2005; Jussim, 2012, 2017; Kirkegaard & Bjerrekær, 2016). Csoport alatt lehet társadalmi osztályokat, rétegeket, etnikai, nemi, vallási és foglalkozási csoportokat érteni.

A hagyományos nézőpont szerint a sztereotípiák eleve pontatlanok és tévesek.  Ahogy Jussim (2015) írja, a tankönyvek általában anélkül, hogy bizonyítékokat sorakoztatnának fel, úgy jellemzik a sztereotípiákat, mint amelyek tévesek, helytelenek, torzítanak, pontatlan általánosítások, távol állnak a valóságtól, felnagyítják a létező parányi különbségeket, az előítéletek racionalizációját szolgálják, arra hivatottak, hogy fenntartsák a meglévő szociális hatalmi struktúrákat, stb. (Jussim et al., 2015; McCauley, 1995; Stangor, 2016; Stroebe et al., 1989). Így Lindsey (2016) szerint a sztereotípiák túlzottan leegyszerűsített koncepciók, amelyek azt feltételezik, hogy az azonos státuszú személyek valamilyen közös tulajdonsággal rendelkeznek. Noha ezek lehetnek pozitív tulajdonságok is, legtöbbször azonban ezek a megkülönböztetés eszközeként használt negatív jellemzők. Allport (1954) híressé vált művében, Az Előítélet Természetében pedig azt írja, hogy akár kedvező, akár kedvezőtlen, a sztereotípia egy csoporttal kapcsolatos eltúlzott hiedelem, melynek az a funkciója, hogy igazolja (ésszerűsítse) az adott csoporttal szembeni magatartásunkat. Az előítélet pedig egy hibás és rugalmatlan általánosításon alapuló antipátia.

Ily módon a pszichológiai szakirodalomban általában a sztereotípiák vonatkozásában azok pontatlanságára és eltúlzottságára helyezik a hangsúlyt (Lippmann, 1922; Katz & Braly, 1933; Allport, 1979; Jussim, 1995), annak ellenére, hogy a pontatlanság valójában nem része a sztereotípiák definíciójának (Judd & Park, 1993). Sőt számos vizsgálat és kritikai elemzés azt mutatja, hogy a sztereotípiák alapjában véve helyesek és segítségükkel elég jól előrejelezhetők a csoport tagjainak átlagos tulajdonságai (McCauley & Stitt, 1978; McCauley, 1995; McCauley et al., 1995; Ashton & Esses, 1999; Graham et al., 2012; Löckenhoff et al., 2014; Kirkegaard & Bjerrekær, 2016, 2020; Jussim, 2012, 2018; Jussim et al., 2017, 2015; Kirkegaard & Gerritsen, 2021).

Jussim és mtsai (2015; 2016) átfogó értékelései alapján a demográfiai (rassz, etnikai hovatartozás, nem) sztereotípiák pontossága az egyik legnagyobb és legtöbbször replikált eredmény a szociális pszichológiában. A sztereotípiák pontosabbak, mint a szociálpszichológiai elméletek. Továbbá Jussim (2012, 2017) félévszázadra kiterjedő irodalom áttekintése alapján arra a következtetésre jutott, hogy bár hibák, torzítások és önbeteljesítő jóslatok a személy percepciójában jelen szoktak lenni, ezek többnyire gyengék, törékenyek és mulandóak (bár olykor erőteljesek is lehetnek), a sztereotípiák pontossága nem az önbeteljesítő próféciáknak tulajdonítható. Több vizsgálatban az is beigazolódott, hogy a sztereotípiák általában nem okozzák a létező különbségek felnagyítását (pl. Löckenhoff et al., 2014; Jussim, 2018).

Amennyiben a sztereotípiák mégis pontatlanoknak bizonyultak, inkább az aktuális demográfiai csoportok közötti különbségek alulbecslése, semmint túlbecsülése volt jellemző (Jussim et al., 2015).

A társadalomban uralkodó hiedelmek pontosságát azok a vizsgálatok is megerősítették, melyekben a válaszadóknak a saját sztereotípiáikat kellett összevetniük a saját viselkedésükkel. Például minél kifejezettebb nemi sztereotípiákkal rendelkeztek a személyek, annál markánsabb nemi különbségekről számoltak be az általuk megélt érzelmekben, mint amilyen a harag, félelem, szeretet, öröm és szomorúság (Grossman & Wood, 1993).

A sztereotípiák pontosságának mérése

A sztereotípiák pontossága arra utal, hogy a csoportokról alkotott hiedelmek milyen mértékben felelnek meg ezen csoportok jellemzőinek. Jussim (2015) szerint ahhoz, hogy egy sztereotípiának a pontosságáról véleményt tudjunk alkotni három lépésen kell végighaladnunk:

1) meg kell állapítani az emberek deskriptív hiedelmét egy bizonyos csoportra vonatkozóan (például az X csoport tagjai kisebb jövedelemmel vagy alacsonyabb intellektuális képességgel rendelkeznek, mint az Y csoport tagjai);

2) azonosítani kell a kritériumokat, melyek meghatározzák a csoport szóban forgó tulajdonságait (például ezek lehetnek a statisztikai hivatal erre vonatkozó adatai vagy egy metaanalízis eredményei);

3) össze kell vetni a hiedelmet a kiválasztott kritériumokkal.

A sztereotípiák pontosságának vizsgálatakor két különböző típusú megközelítést lehet alkalmazni (Judd & Park, 1993; Jussim et al., 2015). Egyfelől a sztereotípiák pontossága megállapítható diszkrepancia-pontszám (a percepció és a kritérium közötti átalagos különbség) vagy a korrespondencia (a percepció és a kritérium közötti korreláció) segítéségével (Jussim, 2012, Jussim et al., 2015). A két módszer különböző aspektusból közelíti meg a sztereotípia pontosságát, egyik sem jobb, mint a másik. A diszkrepancia-pontszám azt jelzi, hogy milyen közel áll az észlelő sztereotípiája ahhoz, hogy tökéletesen pontos legyen (a „0” pontszám jelzi az abszolút pontosságot). A korrespondencia pedig azt mutatja, hogy az emberek hiedelmei mennyire jól kovariálnak a kritériumokkal (Jussim et al., 2015).

Jussim (2017) gyakorlati szempontból a következő kritériumokat javasolja a sztereotípiák pontosságának megállapításakor: a diszkrepancia-pontszámban a 10%-nál vagy 0,25 SD-nél[1] kisebb eltérés pontosnak tekinthető, a 10%-nál vagy 0,25 SD-nél nagyobb, de 20%-nál vagy 0,50 SD-nél kisebb eltérés mérsékelten pontosnak mondható, és a 20%-nál vagy 0,50 SD-nél nagyobb eltérés pontatlannak számít. A korrespondencia vonatkozásában pedig azt írja, hogy amennyiben a sztereotípia és a kritérium közötti korrelációs együttható legalább 0,40 (r ≥ 0,40), akkor a sztereotípia pontosnak mondható. A 0,25 és 0,40 közötti korreláció közepesen pontosnak tekinthető, és amennyiben r ≤ 0,25, a sztereotípiáról kimondható, hogy pontatlan (Ez egyébként közel áll Cohen (1989) kritériumrendszeréhez, amit a közepes és nagy hatásnagyság vonatkozásában javasolt (lásd a Hatásnagyság a Pszichológiai Kutatásban fejezetet).

Továbbá különbséget szoktak tenni a csoportok és az egyének sztereotípiái között. A konszenzuális sztereotípiák egy adott csoport tagjai által osztott kollektív hitek valamelyik embercsoport tulajdonságait illetőn, melyek a minta átlagaként mérhetők, míg az egyéni hiten alapuló sztereotípiák alatt az egyén bizonyos csoportokra vonatkozó hiedelmeit értjük (Jussim, 2012, Jussim et al., 2015).

Természetesen nem minden sztereotípia pontos, például úgy tartják, pontatlanok a politikai (Judd & Park, 1993; Graham et al., 2012) és a nemzeti karaktert érintő sztereotípiák (McCrae et al., 2013). Bár ez sem feltétlenül mindig így van, lásd például Jussimnak (2018) az etnikai és faji sztereotípiák pontosságára vonatkozó fejezetét vagy Kirkegaard és Gerritsen (2021) legújabb cikkét.

Így helytelenek a szőke nő alacsony intellektuális képességére utaló sztereotípiák, melyek a szőke nőkkel kapcsolatos mainstream viccekben érhetők tetten. Merthogy a tények inkább azt mutatják, hogy a szép, vonzó külsejű emberek[2] magasabb intelligenciával rendelkeznek (Kanazawa & Kovar, 2004). Egyes adatok szerint, például az Egyesült Királyságban a vonzó nők intelligenciája 11,4 IQ-ponttal magasabb (a férfiak esetében a fizikai vonzerő még ennél is nagyobb, 13,6 IQ-pont előnnyel jár). Az USA-ban a fizikai vonzerő és az intelligencia közötti összefüggést mindkét nem esetében valamivel kisebbnek találták (Kanazawa, 2011).

[1] SD – standard deviáció, a minta szórása, azaz a mintaadatok szóródása az átlag körül.

[2] A közvélekedés szerint a szőke nők vonzóbbak, mint a sötét hajúak.

Nemi sztereotípiák

A nemi sztereotípia legegyszerűbben úgy határozható meg, mint a társadalomban meglévő elképzelések, előírások és normák arra vonatkozóan, hogy mi számít férfiasnak és nőiesnek. Másképpen fogalmazva a nemi sztereotípiák konszenzusos hiten alapuló általánosítások arra vonatkozóan, hogy milyenek a férfiak és a nők. Bussey (2019) azt írja, hogy a nemi sztereotípiák a tevékenységekkel, preferenciákkal, érzelmekkel és a gondolkodási mintákkal kapcsolatos meggyőződések, amelyek különböző módon kapcsolódnak a férfi vagy női nemhez.

A szociális szerepelmélet szerint a nemi sztereotípiák abból erednek, hogy a férfiak és nők nem egyforma eloszlást mutatnak az otthoni és a munkahelyi szociális szerepeket illetően (Eagly & Sczesny, 2019; Hentschel et al., 2019).

Egyes szerzők (pl. Blackstone, 2003) a nemi sztereotípiákról azt állítják, hogy ezek nem mások, mint a férfivel és nővel kapcsolatos túlzottan leegyszerűsített elképzelések, különösen, ami a két nem között létező különbségeket illeti. Ezzel szemben a nemi sztereotípiákkal foglalkozó kutatások szerint a legtöbb konszenzuális vélekedés pontosnak bizonyult. Általában nem okozzák a létező különbségek felnagyítását, sőt amennyiben a sztereotípiák pontatlanok, ez nem a különbségek túlértékelésének, hanem többnyire az alulértékelésüknek köszönhető (McCauley & Thangavelu, 1991; Swim, 1994; Beyer, 1999; Löckenhoff et al., 2014; Jussim, 2015, 2018).

McCauley és Thangavelu (1991) a különböző foglalkozások esetében azt találta, hogy a férfiak és a nők arányával kapcsolatos sztereotípiák általában pontosak voltak.

Beyer (1999) arról számolt be, hogy a felsőoktatásban a férfiak és nők arányára vonatkozó sztereotípiák többnyire pontosaknak bizonyultak.

Diekman és mtsai (2002) ugyancsak azt írják, hogy a szociális és politikai kérdések vonatkozásában a férfiak és nők attitűdjeivel kapcsolatos sztereotípiák nagyjából pontosak voltak.

Löckenhoff és mtsai (2014) által végzett vizsgálatból, mely több mint 3000 személy bevonásával zajlott a világ 26 országában az derült ki, hogy a Big Five személyiségvonások tekintetében a nemi különbségekkel kapcsolatos konszenzuális sztereotípiák helyesek voltak, függetlenül attól, hogy azok a személy önbeszámolásán vagy a vizsgáló megfigyelésén alapultak. Nem volt észlelhető olyan tendencia, mely szerint a sztereotípiák felnagyították volna a különbségeket.

Jussim (2018) 9 vizsgálatot tekintett át, melyekben a nemi sztereotípiákat vizsgálták és arra a következtetésre jutott, hogy a konszenzuális diszkrepanciák többsége helyes volt. Nem tapasztalták, hogy a sztereotípiák felnagyították volna a valós különbségeket, sőt – ahogy a rasszbeli sztereotípiák esetében – jellemző volt a reális különbségek alulértékelése.

Niazi és mtsai (2020) vizsgálatában a férfiaknak és a nőknek egymásról (n=300) alkotott konszenzuális nemi sztereotípiái az erkölcsi alapértékeket illetően döntően helyeseknek bizonyultak.

Több metaanalízisben megerősítették, hogy a nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák és a pszichés tulajdonságokban észlelhető nemi különbségek között pozitív korreláció mutatható ki (Swim, 1994;  Briton & Hall, 1995; Hall & Carter, 1999; Halper et al., 2011). Ezek a metaelemzések azt is igazolták, hogy a nemi különbségek iránya és nagysága közepes mértékben korrelál a legkülönbözőbb személyiségvonásokban, képességekben és szociális viselkedésben észlelhető nemi különbségekkel. Vagyis a nemi sztereotípiák pontosan előre jelzik a pszichológiai vizsgálatokban kimutatott nemi különbségeket (Wood & Eagly, 2012).

Konklúzió

Összefoglalva tehát azt lehet mondani, hogy a sztereotípiák a csoportokról alkotott hiedelmek (beleértve a nemekkel kapcsolatosokat), melyek általában megfelelnek a valóságnak (összhangban vannak a nemi különbségekkel, mert többnyire tapasztalaton alapulnak): az átlagra vonatkozóan igazak, míg egy adott egyén esetében akár jelentős mértékben torzíthatnak és ezért gyakran potenciális problémát jelentenek azon személyek számára, akik tulajdonságaikban jelentős mértékben eltérnek a csoport átlagtól. Minél jobban különböznek a nemre jellemző átlagtól, annál inkább helytelenek lesznek a velük kapcsolatos várakozások.

A sztereotípiák arra késztetik az egyént, hogy viselkedésében több hasonlóságot mutasson a csoportjával (Dickens & Flynn, 2001). Érdekes módon, ahol kisebb a nyomás a tekintetben, hogy az egyén a csoportra jellemző módon viselkedjen, ott még kifejezettebb sztereotip magatartás figyelhető meg (Lippa et al., 2010) (részletesebben lásd a krosszkulturális megfigyeléseket A Viselkedésben és a Személyiségvonásokban Található Nemi Különbségek Magyarázata  fejezetben).

Ami a nemi sztereotípia és a nemi szerep közötti kapcsolatot illeti, két egymáshoz közel álló fogalomról van szó, és éles határt húzni közöttük nem mindig lehetséges. Némileg leegyszerűsítve a nemi sztereotípia az, amit a társadalom – az észlelhető biológiai nemi különbségekből kiindulva – az átlagos férfira és nőre vonatkozóan konstruált a nemektől elvárható viselkedésformákról. A nemi szerep pedig az a viselkedés, amit az egyén a veleszületett késztetések és részben a sztereotípiák alapján fejt ki.

Mint az előzőekben láthattuk, a nemi szerep jelentős mértékben biológiailag determinált, ugyanakkor nagy hatással vannak rá az adott társadalomban uralkodó sztereotípiák. Az utóbbiak azonban nem önkényesen, hanem a társadalomban meglévő nemi különbségek talaján alakulnak ki, melyek ugyancsak nem kismértékben biológiailag meghatározottak.

A nemi szerepek, nemi sztereotípiák és a személyiségvonások szoros kölcsönhatásban vannak egymással.  Ahogy említettük, a nemi szerep a belső diszpozíciók és az adott társadalomban uralkodó sztereotípiák alapján alakul ki. Eagly (1995) szerint nem csak a nemi sztereotípiák hatnak a nemi szerepekre, hanem a szerepekben bekövetkező változások a sztereotípiákban is változást idéznek elő. A nemi szerepben történt változások pedig hatással lehetnek a személyiségvonásokra.

Több metaanalízisben megerősítették, hogy a nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák és a pszichés tulajdonságokban észlelhető nemi különbségek között pozitív korreláció mutatható ki (Swim, 1994;  Briton & Hall, 1995; Hall & Carter, 1999; Halpern et al., 2011).

A nemi különbségek és a nemi szerepek mérsékelt nagyságúak és összhangban vannak a sztereotípiákkal, megtalálhatók szerte a világon a legkülönbözőbb kultúrákban (Eagly, 1995; Costa et al., 2001; Eagly et al., 2004; Guimond, 2008).

Irodalomjegyzék

 Ashmore RD, Del Boca FK. Conceptual approaches to stereotypes and stereotyping. In D. L. Hamilton (Ed.), Cognitive processes in stereotyping and intergroup behavior. Hillsdale, NJ: Erlbaum. 1981.pp. 1-35. (idézi Jussim, 2015).

 Allport GW. The Nature of Prejudice (25th Anniv) Reading: Addison-Wesley Publishing Company; 1979 (idézi McCauley, 1995).

 Ashton MC, Esses VM. Stereotype accuracy: Estimating the academic performance of ethnic groups. Pers Soc Psychol Bull. 1999. February;25(2):225–36 (idézi Niazi et al., 2020).

 Beyer S. The accuracy of academic gender stereotypes. Sex Roles. 1999. May 1;40(9–10):787–813.

 Blackstone A. Gender Roles and Society. Pp 335-338 in Human Ecology: An Encyclopedia of Children, Families, Communities, and Environments, edited by Julia R. Miller, Richard M. Lerner, and Lawrence B. Schiamberg. Santa Barbara, CA, 2003.

 Briton NJ, Hall JA. Beliefs about female and male nonverbal communication. Sex Roles. 1995;32:79–90.

 Costa PT, Jr, Terracciano A, McCrae RR. Gender differences in personality traits across cultures: Robust and surprising findings. Journal of Personality and Social Psychology. 2001;81:322–331.

 Dickens W, Flynn JR. Heritability estimates versus large environmental effects: The IQ paradox resolved. Psychological Review. 2001; 108: 346- 369.

 Diekman AB, Eagly AH, Kulesa P. Accuracy and bias in stereotypes about the social and political attitudes of women and men. J Exp Soc Psychol. 2002. May 1;38(3):268–82.

 Eagly AH, Diekman AB. What is the Problem? Prejudice as an Attitude-in-Context In Dovidio JF, Glick P, Rudman L. On the Nature of Prejudice: Fifty Years after Allport. Blackwell Publishing. 2005. p.19.

 Eagly AH, Wood W, Johannesen-Schmidt MC. Social role theory of sex differences and similarities. In AH Eagly, AE Beall, RJ. Sternberg (Eds.), Psychology of Gender (pp. 269–295). New York: Guilford Press. 2004.

 Eagly AH. The science and politics of comparing women and men. American Psychologist. 1995; 50: 145–158.

 Graham J, Nosek BA, Haidt J. The moral stereotypes of liberals and conservatives: exaggeration of differences across the political spectrum. PLoS One. 2012;7(12):e50092.

 Grossman M, WoodW. Sex differences in intensity of emotional experience: A social role interpretation. Journal of Personality and Social Psychology. 1993;65:1010–1022.

 Hall JA, Carter JD. Gender-stereotype accuracy as an individual difference. Journal of Personality and Social Psychology. 1999;77:350–359.

 Halpern DF, Straight CA, Stephenson CL. Beliefs about cognitive gender differences: Accurate for direction, underestimated for size. Sex Roles. 2011;64: 336–347.

 Judd CM, Park B. Definition and accuracy in the assessment of social stereotypes. Psychol Rev. 1993;100:109–28.

 Jussim L, Crawford JT, Anglin SM, Chambers JR, Stevens ST, Cohen F. Stereotype accuracy: One of the largest and most replicable effects in all of social psychology. Handbook of prejudice, stereotyping, and discrimination. 2016;2:31–63.

 Jussim L, Crawford JT, Rubinstein RS. Stereotype (in)accuracy in perceptions of groups and individuals. Curr Dir Psychol Sci. 2015. December;24(6):490–497.

 Jussim L. Précis of Social Perception and Social Reality: Why accuracy dominates bias and self-fulfilling prophecy. Behav brain sci. 2017;40.

 Jussim L. Social perception and social reality: Why accuracy dominates bias and self-fulfilling prophecy. New York, NY: Oxford University Press. 2012 (idézi Jussim, 2015).

 Jussim L. The Accuracy of Demographic Stereotypes. PsyArXiv, 2 Jan. 2018.

 Jussim LJ, McCauley CR, Lee Y-T. Why Study Stereotype Accuracy and Inaccuracy? In Lee Y-T, Jussim LJ, McCauley CR (Eds.), Stereotype accuracy: Toward appreciating group differences. American Psychological Association. Washington DC. 1995. pp 3-28.

 Kanazawa S, Kovar JL. Why beautiful people are more intelligent. Intelligence. 2004; 32: 227–243.

 Kanazawa S. Intelligence and physical attractiveness.Intelligence.2011;39:7–14.

 Katz D, Braly K. Racial stereotypes of one hundred college students. J Abnorm Soc Psychol. 1933. October;28(3):280 (idézi McCauley, 1995).

 Kirkegaard EOW and Bjerrekær JD. Country of origin and use of social benefits: A large, preregistered study of stereotype accuracy in Denmark. Open Differential Psychology, 2016, ISSN: 2446-3884,

 Kirkegaard EOW, Carl N, Bjerrekær JD. Are Danes’ Immigration Policy Preferences Based on Accurate Stereotypes? Societies 2020, 10, 29.

 Kirkegaard EOW, Gerritsen A. A study of stereotype accuracy in the Netherlands: immigrant crime, occupational sex distribution, and provincial income inequality. OpenPsych. 2021. https://openpsych.net/paper/60/ (letöltés: 2021.07.02).

 Lindsey LL. Gender roles: A sociological perspective (6th ed). Routledge. NY. 2016.

 Lippa R, Collaer ML, Peters M. Sex differences in mental rotation and line angle judgments are positively associated with gender equality and economic development across 53 nations. Archives of Sexual Behavior. 2010; 39: 990 – 997. 

 Lippmann W. Public opinion. New Brunswick, NJ: Transaction Publishers. 1991 (Original work published 1922) (idézi Jussim, 2015).

 Löckenhoff CE, Chan W, McCrae RR, De Fruyt F, Jussim L, De Bolle M, et al. Gender stereotypes of personality: Universal and accurate?. J Cross Cult Psychol. 2014. June;45(5):675–94.

 McCauley C, Stitt CL. An individual and quantitative measure of stereotypes. J Pers Soc Psychol. 1978. September;36(9):929-940.

 McCauley C, Thangavelu K. Individual differences in sex stereotyping of occupations and personality traits. Soc Psychol Q. 1991. September 1:267–79.

 McCauley CR, Jussim LJ, Lee Y-T. Stereotype Accuracy: Toward Appreciating Group Differences In Lee Y-T, Jussim LJ,

 McCauley CR (Eds.), Stereotype accuracy: Toward appreciating group differences. American Psychological Association. Washington DC. 1995. pp. 293-312.

 McCauley CR. Are stereotypes exaggerated? A sampling of racial, gender, academic, occupational, and political stereotypes. In Lee Y-T, Jussim LJ, McCauley CR (Eds.), Stereotype accuracy: Toward appreciating group differences. American Psychological Association. 1995. p. 215–243.

 McCrae RR, Chan W, Jussim L, De Fruyt F, Löckenhoff CE, De Bolle M, et al. The inaccuracy of national character stereotypes. J Res Pers. 2013. December 1;47(6):831–42.

 McGarty C, Yzerbyt VY, Spears R. ocial, cultural andcognitive factors instereotype formation In McGarty C, Yzerbyt VY, Spears R (eds.). Stereotypes as Explanations: The Formation of Meaningful Beliefs about Social Groups. Cambridge University Press. 2002. pp 1-15.

 Niazi F, Inam A, Akhtar Z. Accuracy of consensual stereotypes in moral foundations: A gender analysis. PLoS One. 2020;15(3):e0229926.

 Schneider DJ. The Psychology of Stereotyping (Distinguished Contributions In Psychology). The Guilford Press. 2003.

 Stangor C. Chapter 1. The study of stereotyping, prejudice, and discrimination within social psychology: A quick history of theory and research In Nelson TD (ed.) Handbook of Prejudice, Stereotyping, and Discrimination. Psychology Press. New York. 2016. pp. 3-15.

 Stroebe W, Insko CA.  Chapter 1. Stereotype, Prejudice, and Discrimination: Changing Conceptions in Theory and Research In Stroebe W, Insko CA (auth.), Bar-Tal D, Graumann CF, Kruglanski AW, Stroebe W (eds.) Stereotyping and Prejudice: Changing Conceptions. Springer-Verlag. New York. 1989.p.8.

 Swim JK. Perceived versus meta-analytic effect sizes: An assessment of the accuracy of gender stereotypes. Journal of Personality and Social Psychology. 1994;66: 21–36.

A teljes szöveg itt tölthető le:

Az Emberi Agy és Elme Változatossága

info@domain.com
+1 800 321 443

Fejezetek

Connect