Összefoglalás

 Jelen fejezetben áttekintjük a homoszexualitás kialakulásában szerepet játszó fiútestvér születési-sorrend jelenséget.

A homoszexuális férfiaknak átlagban több idősebb fiútestvérük van, mint a heteroszexuális férfiaknak. Ezt a jól ismert jelenséget, mely azt a tendenciát jelöli, mely szerint az idősebb testvérek megnövelik a homoszexualitás kockázatát a később született fiútestvéreknél fiútestvér születési sorrendnek nevezik (Blanchard & Sheridan, 1992; Blanchard & Bogaert, 1996, 1997, 2004; Bogaert, 1998; Bailey et al., 2016; Roselli, 2017).

Számos vizsgálatban igazolták, hogy minél több idősebb fiútestvére van egy férfinek, annál nagyobb a valószínűsége, hogy gyermekként atípusos nemi viselkedést (Blanchard et al., 2002; Bogaert, 2005), felnőttként pedig férfiak iránti nemi orientációt (Purcell et al., 2000; Blanchard & Ellis, 2001; Cantor et al., 2002; Bogaert, 2003; Blanchard, 2004; Blanchard et al., 2006; Schwartz et al. 2010; Bogaert & Skorska, 2011; Bogaert & Skorska, 2011; Bailey et al., 2016; Blanchard, 2017a) vagy androfil MTF típusú transzszexuális identitást (VanderLaan et al., 2017) fog mutatni. A fiútestvér születési sorrendet 1860 óta a legkülönbözőbb országokban leírták: USA, Kanada, Egyesült Királyság, Németalföld, Spanyolország, Olaszország, Törökország, Brazília, Irán, Szamoa (O’Hanlan et al., 2018), igaz a kelet-ázsiai és szubszaharai populációkat nem vizsgálták (Blanchard, 2017b). Bár egyes vizsgálatok kevésbé meggyőző eredményt mutattak (pl. Frisch & Hviid, 2006; Blanchard & Lippa, 2007), mégis többen ezt tartják a férfi nemi orientáció vonatkozásában a legkövetkezetesebb biodemográfiai korrelátumnak (O’Hanlan et al., 2018). Ily módon a fiútestvér születési sorrend a férfi genotípusú egyéneknél megfigyelhető androfilia iránti veleszületett biológiai hajlam markerének tekinthető (Wampold, 2018).

A fiútestvér születési-sorrend a gyakorlatban azt jelenti, hogy agy anyánál minden egyes fiúgyermek születésével az átlagpopulációhoz képest kb. 33%-kal nő annak a valószínűsége, hogy a következő fiútestvér homoszexuális lesz (Blanchard & Bogaert, 1996; Cantor et al., 2002; VanderLaan & Vasey, 2011) (lásd 1. ábra). Bár ez igen jelentős növekedésnek tűnik, a meleg fiú születésének az 50%-os valószínűsége csak a 10-ik idősebb fiútestvér után figyelhető meg. Feltételezve, hogy idősebb fiútestvérrel nem rendelkező férfi esetében a homoszexualitás esélye 2%, egy idősebb fivérrel rendelkező férfinál a homoszexualitás valószínűsége 2,6%, két, három, négy idősebb testvér megléte a homoszexualitás kockázatát 3,5%-ra, ill. 4,6%-ra, ill. 6,0%-ra emeli (Bailey et al., 2016). Két vizsgálatban azoknak a homoszexuális férfiaknak az aránya, akik nemi orientációja a fiútestvér születési sorrendnek tulajdonítható 15,1%-ra (Cantor et al., 2002), illetve 28.6%-ra (Blanchard & Bogaert, 2004) volt tehető.

  1. Ábra. Minden következő férfi magzat kihordásával járó terhesség – a populációban megfigyelhető alapgyakorisághoz képest – 33%-kal megnöveli annak az esélyét, hogy a megszületendő gyermek homoszexuális lesz (Forrás: Ngun & Vilain, 2014).

Csak a biológiai idősebb fiútestvérek száma számít, a nevelt idősebb fiútestvéreknek, fiatalabb vérszerinti fiútestvéreknek, lánytestvéreknek nincs jelentősége. Más anyától származó féltestvérek és a nővérek ugyancsak nem játszanak szerepet (Ngun & Vilain, 2014). Ezzel szemben a jelenség abban az esetben is megfigyelhető, ha a fiútestvérek külön háztartásban élnek. Ez a posztnatális környezeti tényezők hatása ellen szól. Nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan sem, hogy a hatás nagysága változást mutatna a család méretétől függően (Blanchard, 2017a).

A jelenséggel kapcsolatos fontosabb eredményeket Blanchard (2017a) tekintette át. A metaelemzés 30 homoszexuális (n=7140) és 30 heteroszexuális csoportra (12837) terjedt ki, az adatok 26 vizsgálatból származtak. Az idősebb fiútestvérnek a nemi orientációra gyakorolt hatását 29 csoport esetében sikerült kimutatni, igaz, ebből 9-ben ez nem volt szignifikáns. A fiútestvér születési sorrend nagyságának a mérésére Blanchard az általa bevezetett ún. Idősebb Fiútestvér Esélyhányadost (IFEH) alkalmazta, melyet a következőképpen számolt ki:

Idősebb Fiútestvér Esélyhányados

ahol az egyéb testvérek = idősebb lánytestvérek + fiatalabb fiútestvérek + fiatalabb lánytestvérek. Amennyiben az Idősebb Fiútestvér Esélyhányados = 1,00, akkor a fiútestvér születési sorrend a szexuális orientációra nincs hatással; 1,00-nél nagyobb értékek a fiútestvér születési sorrend pozitív bizonyítékának tekinthetők.

A metaanalízisben az IFEH 20 esetben volt szignifikánsan magasabb 1,00-nél, 9 esetben ugyancsak magasabb volt 1,00-nél, azonban nem szignifikánsan, 1 esetben pedig az esélyhányados nem szignifikáns mértékben kevesebb volt 1,00-nél. A súlyozott IFEH az összes csoportra vonatkoztatva 1,47 volt (p < 0,00001). Ez azt jelenti, hogy az idősebb fiútestvérek aránya a többi testvérhez képest 47%-al magasabb volt a homoszexuálisok, mint a heteroszexuálisok esetében. Az eredmény másképpen is kifejezhető, mégpedig az idősebb fiútestvérek aránya (idősebb fiútestvérek: összes testvér) helyett az idősebb fiútestvérek esélyértéke (idősebb fiútestvérek: egyéb testvérek) is használható, ami adott esetben azt jelenti, hogy az idősebb fiútestvérek aránya a homoszexuálisok rokonságában 31%-al magasabb, mint a heteroszexuálisokéban. Az utóbbi érték az ún. relatív kockázat.

Az alcsoport elemzés azt mutatta, hogy a feminin/transzgender csoportba tartozó homoszexuális férfiaknak szignifikánsan több idősebb fiútestvérük volt, mint a nem feminin/”ciszgender” homoszexuális férfiaknak (de az utóbbiaknak is több bátyjuk volt, mint a heteroszexuális férfiaknak). Vagyis a fiútestvér születési sorrend erősebben jelenik meg a feminin/transzgender homoszexuális férfiaknál. Így a 12 feminin vagy transzgender homoszexuális csoportban a hatás nagysága szignifikánsan nagyobb volt, mint a többi 18 csoport esetében. A feminin csoportok súlyozott IFEH értéke 1,85 volt (p<0,00001), míg a nem feminin csoportok esetében 1,27 (p<0,00001). A relatív kockázat értéke a feminin és a transzgender csoportok esetében 1,52, míg a többi homoszexuális csoport esetében 1,19 volt. Ezeknek az eredményeknek az értelmezése nem egyértelmű. Kérdés, hogy vajon ugyanazokkal a mechanizmusokkal teljes mértékben megmagyarázhatók-e a feminin/”transzgender” és a nem feminin/”ciszgender” homoszexuális férfiak közötti különbségek (Blanchard, 2017a). Úgy tűnik, bizonyos, a magzati agy fejlődésére ható anyai termékek dózishatásáról lehet szó. Ezen feltételezés szerint a kisebb számú idősebb fiútestvér egyszerűen megnöveli a homoszexuális nemi orientáció kockázatát, míg a nagyobb számú idősebb fiútestvér nem csak ennek a kockázatát emeli meg, hanem a nőkre jellemző emocionális és viselkedésbeli tulajdonságok nagyobb valószínűséggel való megjelenését is maga után vonja.

Wampold (2013) felvetette, hogy mivel a fiútestvér születési-sorrend pozitív korrelációt mutat az anális közösülés során tanúsított receptív szerep preferenciával, utóbbi pedig pozitív korrelációt mutat a homoszexuális férfiak feminitásával (Zheng et al., 2012), amiből arra lehet következtetni, hogy a fiútestvér születési-sorrend pozitív korrelációt mutat a homoszexuális férfiak feminitásával. Egy későbbi vizsgálatában Wampoldnak (2018) 243 homoszexuális férfin sikerült is kimutatnia, hogy a receptív szerep korrelál a fiútestvér születési sorrenddel: a passzív szerepet betöltő homoszexuális férfiak több idősebb fiútestvérrel rendelkeznek, mint az anális aktus során penetratív magatartást tanúsító társaik. Hasonlóképpen Swift-Gallant és mtsai (2018) 243 homoszexuális és 91 heteroszexuális férfiből álló mintán pozitív korrelációt mutattak ki a fiútestvér születési-sorrend és a homoszexuális férfiak anális érintkezés során tanúsított receptív szerep preferenciája között. Továbbá vizsgálatukban ugyancsak pozitív korreláció volt megfigyelhető a homoszexuális férfiak anális érintkezés során tanúsított receptív szerep preferenciája és gender nonkonform viselkedés, vagyis nőies vonások között. Ugyanakkor nem sikerült szignifikáns korrelációt találni a fiútestvér születési-sorrend és a gender nonkonformitás között.

Több más vizsgálatban is próbáltak választ találni arra a kérdésre, hogy vajon a fiútestvér születési-sorrend nagyobb-e a feminin, mint a maszkulin homoszexuálisoknál, azonban egyikben sem sikerült ilyen összefüggést kimutatni (Bogaert, 2003, 2005; Kishida & Rahman, 2015; Semenya, et al., 2017). Blanchard (2017a) véleménye szerint az ok valószínűleg az eltérő módszertani megközelítésben keresendő.

A fiútestvér születési sorrendet mint jelenséget leírták nemi diszfóriával rendelkező fiúknál, illetve férfiaknál is (VanderLaan et al., 2014)[1]. Megfigyelték a szamoai fa’afafine-oknál[2] (VanderLaan & Vasey, 2011; Vasey & VanderLaan, 2007) és a nyugati országokban a magukat transznőnek tartó androfil transzszexuális férfiaknál (Blanchard & Sheridan, 1992; Bailey et al., 2016).

Egyes adatok szerint a fiútestvér születési-sorrend kisebb mértékben a heteroszexuális férfiakra is hatással van. Egy vizsgálatban azoknak a heteroszexuális férfiaknak, aki „némi” homoszexuális érzelmekről számoltak be (20%) szignifikánsan nagyobb számban volt idősebb fiútestvérük (McConaghy et al., 2006).

ahol az egyéb testvérek = idősebb lánytestvérek + fiatalabb fiútestvérek + fiatalabb lánytestvérek. Amennyiben az Idősebb Fiútestvér Esélyhányados = 1,00, akkor a fiútestvér születési sorrend a szexuális orientációra nincs hatással; 1,00-nél nagyobb értékek a fiútestvér születési sorrend pozitív bizonyítékának tekinthetők.

A metaanalízisben az IFEH 20 esetben volt szignifikánsan magasabb 1,00-nél, 9 esetben ugyancsak magasabb volt 1,00-nél, azonban nem szignifikánsan, 1 esetben pedig az esélyhányados nem szignifikáns mértékben kevesebb volt 1,00-nél. A súlyozott IFEH az összes csoportra vonatkoztatva 1,47 volt (p < 0,00001). Ez azt jelenti, hogy az idősebb fiútestvérek aránya a többi testvérhez képest 47%-al magasabb volt a homoszexuálisok, mint a heteroszexuálisok esetében. Az eredmény másképpen is kifejezhető, mégpedig az idősebb fiútestvérek aránya (idősebb fiútestvérek: összes testvér) helyett az idősebb fiútestvérek esélyértéke (idősebb fiútestvérek: egyéb testvérek) is használható, ami adott esetben azt jelenti, hogy az idősebb fiútestvérek aránya a homoszexuálisok rokonságában 31%-al magasabb, mint a heteroszexuálisokéban. Az utóbbi érték az ún. relatív kockázat.

Az alcsoport elemzés azt mutatta, hogy a feminin/transzgender csoportba tartozó homoszexuális férfiaknak szignifikánsan több idősebb fiútestvérük volt, mint a nem feminin/”ciszgender” homoszexuális férfiaknak (de az utóbbiaknak is több bátyjuk volt, mint a heteroszexuális férfiaknak). Vagyis a fiútestvér születési sorrend erősebben jelenik meg a feminin/transzgender homoszexuális férfiaknál. Így a 12 feminin vagy transzgender homoszexuális csoportban a hatás nagysága szignifikánsan nagyobb volt, mint a többi 18 csoport esetében. A feminin csoportok súlyozott IFEH értéke 1,85 volt (p<0,00001), míg a nem feminin csoportok esetében 1,27 (p<0,00001). A relatív kockázat értéke a feminin és a transzgender csoportok esetében 1,52, míg a többi homoszexuális csoport esetében 1,19 volt. Ezeknek az eredményeknek az értelmezése nem egyértelmű. Kérdés, hogy vajon ugyanazokkal a mechanizmusokkal teljes mértékben megmagyarázhatók-e a feminin/”transzgender” és a nem feminin/”ciszgender” homoszexuális férfiak közötti különbségek (Blanchard, 2017a). Úgy tűnik, bizonyos, a magzati agy fejlődésére ható anyai termékek dózishatásáról lehet szó. Ezen feltételezés szerint a kisebb számú idősebb fiútestvér egyszerűen megnöveli a homoszexuális nemi orientáció kockázatát, míg a nagyobb számú idősebb fiútestvér nem csak ennek a kockázatát emeli meg, hanem a nőkre jellemző emocionális és viselkedésbeli tulajdonságok nagyobb valószínűséggel való megjelenését is maga után vonja.

Wampold (2013) felvetette, hogy mivel a fiútestvér születési-sorrend pozitív korrelációt mutat az anális közösülés során tanúsított receptív szerep preferenciával, utóbbi pedig pozitív korrelációt mutat a homoszexuális férfiak feminitásával (Zheng et al., 2012), amiből arra lehet következtetni, hogy a fiútestvér születési-sorrend pozitív korrelációt mutat a homoszexuális férfiak feminitásával. Egy későbbi vizsgálatában Wampoldnak (2018) 243 homoszexuális férfin sikerült is kimutatnia, hogy a receptív szerep korrelál a fiútestvér születési sorrenddel: a passzív szerepet betöltő homoszexuális férfiak több idősebb fiútestvérrel rendelkeznek, mint az anális aktus során penetratív magatartást tanúsító társaik. Hasonlóképpen Swift-Gallant és mtsai (2018) 243 homoszexuális és 91 heteroszexuális férfiből álló mintán pozitív korrelációt mutattak ki a fiútestvér születési-sorrend és a homoszexuális férfiak anális érintkezés során tanúsított receptív szerep preferenciája között. Továbbá vizsgálatukban ugyancsak pozitív korreláció volt megfigyelhető a homoszexuális férfiak anális érintkezés során tanúsított receptív szerep preferenciája és gender nonkonform viselkedés, vagyis nőies vonások között. Ugyanakkor nem sikerült szignifikáns korrelációt találni a fiútestvér születési-sorrend és a gender nonkonformitás között.

Több más vizsgálatban is próbáltak választ találni arra a kérdésre, hogy vajon a fiútestvér születési-sorrend nagyobb-e a feminin, mint a maszkulin homoszexuálisoknál, azonban egyikben sem sikerült ilyen összefüggést kimutatni (Bogaert, 2003, 2005; Kishida & Rahman, 2015; Semenya, et al., 2017). Blanchard (2017a) véleménye szerint az ok valószínűleg az eltérő módszertani megközelítésben keresendő.

A fiútestvér születési sorrendet mint jelenséget leírták nemi diszfóriával rendelkező fiúknál, illetve férfiaknál is (VanderLaan et al., 2014)[1]. Megfigyelték a szamoai fa’afafine-oknál[2] (VanderLaan & Vasey, 2011; Vasey & VanderLaan, 2007) és a nyugati országokban a magukat transznőnek tartó androfil transzszexuális férfiaknál (Blanchard & Sheridan, 1992; Bailey et al., 2016).

Egyes adatok szerint a fiútestvér születési-sorrend kisebb mértékben a heteroszexuális férfiakra is hatással van. Egy vizsgálatban azoknak a heteroszexuális férfiaknak, aki „némi” homoszexuális érzelmekről számoltak be (20%) szignifikánsan nagyobb számban volt idősebb fiútestvérük (McConaghy et al., 2006).

[1] Érdekes módon a nemi diszfóriás lányoknak több idősebb lánytestvérük van (VanderLaan et al., 2014).

[2] Lásd a „Gender” fejezetben.

Blanchard (2006; 2008) egyik érdekes megfigyelése, mely szerint a fiútestvér születési sorrend jelensége függ a kezességtől. Így a 2006-os vizsgálatában több mint 3 000 jobb és bal kezes hetero- és homoszexuális férfi adatainak elemzése során azt találta, hogy az idősebb fiútestvér megléte csak a jobbkezes férfiaknál emeli meg a homoszexualitás kockázatát, de nem a nem jobbkezes férfiaknál. Továbbá az idősebb fiútestvérrel nem rendelkező férfiak esetében a homoszexuálisok – a heteroszexuálisokhoz képest – nagyobb valószínűséggel voltak nem jobbkezesek. Egy vagy több idősebb fiútestvérrel rendelkező férfiak körében a homoszexuálisok kisebb valószínűséggel bizonyultak nem jobbkezeseknek, mint a heteroszexuálisok. A homoszexualitás esélye magasabb volt azoknak a férfiaknak az esetében, akik nem jobbkezesek voltak vagy akiknek idősebb fiútestvérük volt (szemben azokkal a férfiakkal, akik egyik ilyen tényezővel sem rendelkeztek), de amennyiben mindkét tényező (nem jobbkezesség és idősebb fiútestvér) megtalálható volt, akkor a homoszexualitás esélye ugyanolyan volt, mintha egyik tényező sem lett volna jelen. Vagyis mind a két tényező megléte nem emelte meg a homoszexualitás esélyét.

Blanchard később ezzel kapcsolatban két lehetséges magyarázatot vázolt fel: 1) a nem jobbkezes magzatok nem érzékenyek az anyai “férfiasság elleni” antitestek jelenlétére; 2) a nem jobbkezes magzatok anyái nem termelnek “férfiasság elleni” antitesteket (Blanchard, 2008). Azonban ezeket a feltevéseket más szerzők nem tudták megerősíteni (pl. Kishida & Rahman, 2015; Xu & Zheng, 2017). Sőt az újabb adatok (Swift-Gallant et al., 2019) inkább arra utalnak, hogy ezek a férfi homoszexualitás kifejlődését befolyásoló tényezők (fiútestvér születési sorrend, balkezesség, családi halmozódás) inkább egymástól függetlenül hatnak a nemi orientáció kialakulására.

A fiútestvér születési sorrend jelenség legalább részben környezeti, mivel a születési sorrend nyilvánvalóan nem genetikai eredetű (Bailey et al., 2016). Mind a közös („shared”), mind az egyedi („non-shared”) környezeti hatások szerepet játszanak. Maga a fiútestvér születési sorrend mint jelenség is az intrauterin környezet szerepét tételezi fel. A jelenség magyarázatát illetően a leginkább elfogadott hipotézis a progresszív anyai immun reakció, mely szerint egyes anyák szervezetében antitestek képződnek valamilyen Y kromoszómával kapcsolt faktorral szemben, ami fontos szerepet tölt be a férfi agy kifejlődésében (Blanchard & Klassen, 1997; Blanchard, 2004, 2008; 2017; Jannini et al., 2015; Bailey et al., 2016; O’Hanlan et al., 2018). A magzati Y kromoszómán kódolt proteinek, mint például az SRY átjutnak a placentán és feltételezések szerint stimulálják az „idegen” férfi proteinek ellen képződő anyai antitesteket (Bogaert & Skorska, 2011; Bogaert et al., 2018). Minden egyes újabb sikeres férfi magzat fogantatásával járó terhesség esetében több antitest képződik, ezek végül bejutnak a magzat keringésébe és gátolják az androgének szintjét vagy azok hatását, ami a férfi nemi orientációért felelős agyi struktúrák kifejlődésében zavart idéz elő (O’Hanlan et al., 2018).

Az immun hipotézist alátámasztandó Bogaert és mtsai (2018) újabban kimutatták, hogy homoszexuális fiúval rendelkező anyák, különösképpen ha idősebb fiúgyermekeik is vannak, magasabb Y kromoszómával kapcsolt neurolignin 4 (NLGN4Y) elleni antitest titert mutatnak. Erről a proteinről feltételezik, hogy szerepet játszik a szinaptikus jelátvitelben és talán a magzati agy kifejlődésében is (Roselli, 2018).

Mindazonáltal fontos kiemelni, hogy jelenleg az anyai immun hipotézisnek nincs közvetlen (empirikus) bizonyítéka. Egyes szerzők hormonhatással kapcsolatba hozható proteineket gyanítanak a jelenség hátterében (Bogaert & Skorska, 2011), ugyanakkor például idősebb fiútestvérrel rendelkező homoszexuális férfiak anyáinak szervezetében tesztoszteron elleni antitesteket ezidáig nem sikerült kimutatni (Gooren & Byne, 2017).  Arról sem szabad megfeledkezni, hogy újabban egyes vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy az anyai immun válasznak szerepe lehet az alacsony magzati testtömeg kialakulásában, ami esetleg hatással lehet férfiaknál a nemi orientációra és az atípusos nemi viselkedésre (Skorska et al., 2017; O’Hanlan et al., 2018).

Az egyéb magyarázatok közül érdemes még megemlíteni, hogy egyes szerzők azzal szoktak érvelni, hogy az idősebb fiútestvérek a fiatalabb testvéreiket mindenféle szexuális játékokba vonják be (O’Hanlan et al., 2018), azonban erre vonatkozóan sincs egyértelmű bizonyíték.

A teljes szöveg itt tölthető le:

Irodalomjegyzék

Bailey JM, Vasey PL, Diamond LM, Breedlove SM, Vilain E, Epprecht M. Sexual orientation, controversy, and science. Psychol Sci Public Interest. 2016 Sep;17(2):45-101.

Blanchard R, Bogaert AF. Additive effects of older brothers and homosexual brothers in the prediction of marriage and cohabitation. Behav Genet. 1997 Jan;27(1):45-54.

Blanchard R, Bogaert AF. Homosexuality in men and number of older brothers. Am J Psychiatry. 1996;153:27-31.

Blanchard R, Bogaert AF. Proportion of homosexual men who owe their sexual orientation to fraternal birth order: An estimate based on two national probability samples. Am J Hum Biol. 2004 Mar-Apr;16(2):151-7.

Blanchard R, Cantor JM, Bogaert AF, Breedlove SM, Ellis L. Interaction of fraternal birth order and handedness in the development of male homosexuality. Horm Behav. 2006 Mar;49(3):405-14.

Blanchard R, Ellis L. Birth weight, sexual orientation and the sex of preceding siblings. J Biosoc Sci. 2001 Jul;33(3):451-467.

Blanchard R, Klassen P. H-Y antigen and homosexuality in men. J Theor Biol. 1997;185:373-378.

Blanchard R, Lippa RA. Birth order, sibling sex ratio, handedness, and sexual orientation of male and female participants in a BBC internet research project. Arch Sex Behav. 2007 Apr;36(2):163-76.

Blanchard R, Sheridan PM. Sibship size, sibling sex ratio, birth order, and parental age in homosexual and nonhomosexual gender dysphorics. J Nerv Ment Dis. 1992 Jan;180(1):40-47.

Blanchard R, Zucker KJ, Cavacas A, Allin S, Bradley SJ, Schachter DC. Fraternal birth order and birth weight in probably prehomosexual feminine boys. Horm Behav. 2002 May;41(3):321-327.

Blanchard R. Fraternal Birth Order, Family Size, and Male Homosexuality: Meta-Analysis of Studies Spanning 25 Years. Arch Sex Behav. 2017a Jun;47(1):1-15.

Blanchard R. Quantitative and theoretical analyses of the relation between older brothers and homosexuality in men. Journal of Theoretical Biology. 2004; 230: 173-187.

Blanchard R. Review and theory of handedness, birth order, and homosexuality in men. Laterality 2008;13:51-70.

Blanchard. Response to Commentaries: Meta-Analysis of Probability Samples and Other New Evidence. Archives of Sexual Behavior, 2017b;47(1), 49-57.

Bogaert AF, Skorska M. Sexual orientation, fraternal birth order, and the maternal immune hypothesis: a review, Front. Neuroendocrinol. 2011;32 (2):247-254.

Bogaert AF, Skorska MN, Wang C, et al. Male homosexuality and maternal immune responsivity to the Y-linked protein NLGN4Y. PNAS January 9, 2018 115 (2) 302-306.

Bogaert AF. Birth order and sibling sex ratio in homosexual and heterosexual non-white men. Arch Sex Behav. 1998 Oct;27(5):467-473.

Bogaert AF. Gender role/identity and sibling sex ratio inhomosexual men. Journal of Sex and Marital Therapy. 2005; 31: 217-227.

Bogaert AF. Interaction of older brothers and sex-typing in the prediction of sexual orientation in men. Arch Sex Behav. 2003;32: 129-134.

Cantor JM, Blanchard R, Paterson AD, Bogaert AF. How many gay men owe their sexual orientation to fraternal birth order? Arch Sex Behav. 2002 Feb;31(1):63-71.

Frisch M, Hviid A. Childhood family correlates of heterosexual and homosexual marriages: a national cohort study of two million Danes. Arch. Sex. Behav. 2006;35 (5): 533-547.

Gooren LJ, Byne W.  Sexual Orientation in Men and Women. In book: Hormones, Brain and Behavior. 2017 Elsevier Inc. pp.151-168.

Jannini EA, Burri A, Jern P, and Novelli G. Genetics of human sexual behavior: Where we are, where we are going. Sex Med Rev 2015;3:65-77.

Kishida M, Rahman Q. Fraternal birth order and extreme righthandedness as predictors of sexual orientation and gender nonconformity in men. Arch Sex Behav. 2015; 44: 1493-1501.

McConaghy N, Hadzi-Pavlovic C, Stevens C, Manicavasagar V, Buhrich N, Vollmer-Conna U. Fraternal birth order and ratio of heterosexual/homosexual feelings in women and men. J Homosex. 2006;51: 161-74.

Ngun TC, Vilain E. The biological basis of human sexual orientation: is there a role for epigenetics? Adv Genet. 2014;86:167-84.

O’Hanlan KA, Gordon JC, Sullivan MW. Biological origins of sexual orientation and gender identity: Impact on health. Gynecol Oncol. 2018 Apr;149(1):33-42.

Purcell DW, Blanchard R, Zucker KJ. Birth order in a contemporary sample of gay men. Arch Sex Behav. 2000 Aug;29(4):349-56.

Roselli CE. Neurobiology of gender identity and sexual orientation. J Neuroendocrinol. 2018;30(7):e12562. 2.

Schwartz G, Kim RM, Kolundzija AB, Rieger G, Sanders AR. Biodemographic and physical correlates of sexual orientation in men. Arch Sex Behav. 2010 Feb;39(1):93-109.

Semenya SW, VanderLaan DP, Vasey PL. Birth order and recalled childhood gender nonconformity in Samoan men and fa’afafine. Developmental Psychobiology, 2017;59: 338-347.

Skorska MN, Blanchard R, VanderLaan DP, Zucker KJ, Bogaert AF. Gay Male Only-Children: Evidence for Low Birth Weight and High Maternal Miscarriage Rates. Arch Sex Behav. 2017 Jan;46(1):205-215.

Swift-Gallant A, Coome LA, Aitken M, Monks DA, VanderLaan DP. Evidence for distinct biodevelopmental influences on male sexual orientation. Proc Natl Acad Sci U S A. 2019 Jun 25;116(26):12787-12792.

Swift-Gallant A, Coome LA, Monks D, VanderLaan DP. Gender nonconformity and birth order in relation to anal sex role among gay men. Arch Sex Behav. 2018 May;47(4):1041-1052.

VanderLaan DP, Blanchard R, Zucker KJ, Massuda R, Fontanari AMV, Borba AO, Costa AB, Schneider MA, Mueller A, Soll BMB, Schwarz K, Da Silva DC, Lobato MIR. Birth order and Androphilic malet-o-female transsexualism in Brazil. J Biosoc Sci. 2017 Jul;49(4):527-535

VanderLaan DP, Vasey PL. Evidence of cognitive biases for maximizing indirect fitness in Samoan fa’afafine. Arch Sex Behav. 2014 Jul;43(5):1009-1022.

VanderLaan DP, Vasey PL. Male sexual orientation in independent samoa: evidence for fraternal birth order and maternal fecundity effects. Arch Sex Behav. 2011 Jun;40(3):495-503.

Vasey PL, VanderLaan DP. Birth order and male androphilia in Samoan fa’afafine. Proc Biol Sci. 2007;274(1616):1437–1442.

Wampold CH. Redesigning fraternal birth order studies from top to bottom [Letter to the Editor]. Archives of Sexual Behavior. 2013;42: 1387-1389.

Wampold CH. The Association Between Fraternal Birth Order and Anal-Erotic Roles of Men Who Have Sex with Men. Arch Sex Behav. 2018 Nov;47(8):2445-2454.

Xu Y, Zheng Y. Fraternal Birth Order, Handedness, and Sexual Orientation in a Chinese Population. J Sex Res. 2017 Jan;54(1):10-18.

Zheng L, Hart TA, Zheng Y. The relationship between intercourse preference positions and personality traits among gay men in China. Arch Sex Behav. 2012 Jun;41(3):683-689.

Az Emberi Agy és Elme Változatossága

info@domain.com
+1 800 321 443

Fejezetek

Connect