A fejezetben röviden áttekintjük az embernél és általában az élővilágban megfigyelhető nemi különbség sokszínűségét, különös figyelmet fordítva az idegrendszerben és viselkedésben találhatókra, valamint azokra a nemi különbségekre, melyek a humán ontogenezis korai szakaszaiban észlelhetők. Megvizsgáljuk, hogyan osztályozhatók a nemi különbségek és mi tekinthető nemi dimorfizmusnak.

Az utóbbi időben gyakran lehet találkozni olyan kijelentésekkel, hogy a férfiak és nők között, főleg, ami a pszichológiai tulajdonságokat illeti, nincsenek is érdemi különbségek. Az igazság viszont az, hogy az ember sokkal nagyobb nemi dimorfizmussal (dimorphismus sexualis) rendelkezik, mint azt sokan gondolják és a nemek közötti különbségek nem csak a szaporodást szolgáló szervekben figyelhetők meg (Puts, 2010). 

A nők és férfiak közötti nemi különbségek megtalálhatók a fizikai felépítésben (Szentágothai & Réthelyi, 2006; Dixson, 2007; Farkas, 2008; Plavcan, 2012; Rodriguez et al., 2009; Bredella, 2017 ) és teljesítőképességben (Courtright et al., 2013; Tseng et al., 2014; Cox, 2019), a hormonális környezetben (Schwartz & McCarthy, 2008; McCarthy, 2008 Matsuda et al., 2008;  Berenbaum et al., 2016; Jones, 2006: 463-490), élettani funkciókban (Bittar, 2004:39-328) és metabolizmusban (Cahil, 2006; Cosgrove et al., 2007; Link et al., 2013),  neuroanatómiában (Swaab & Hofman, 1984; Goldstein et al., 2001; Allen et al., 2002, 2003; Shah et al., 2004; Kruggel, 2006; Lüders et al., 2006; Carne et al.,, 2006; Cosgrove et al., 2007; Sowell et al., 2007; Leonard et al., 2008; Im et al., 2008; Lenroot & Giedd, 2010; Lüders & Toga, 2010; Paus, 2010; Ngun et al., 2011; Giedd et al., 2012; McCarthy et al., 2012; Sacher et al., 2013; Ruigrok et al., 2014; McCarthy, 2015; Bourisly et al, 2017; Ritchie et al., 2017; Lotze et al., 2019; Delvecchio et al., 2021), idegfejlődésben (Collaer & Hines, 1995; Giedd et al., 1997, 1999; 2015,  Pakkenberg et al., 2003; Gogtay et al., 2004; Swaab, 2004; Paus, 2005; Jones, 2006: 463-490; Knikmeyer et al., 2008; Perrin et al., 2008; Lenroot et al., 2010; Paus, 2013; Swaab & Garcia-Falgueras, 2009; Savic et al., 2010; McCarthy, 2012; Chung & Auger, 2013; Jahanshad & Thompson, 2017), viselkedésben (Deaner et al., 2007; Ngun et al., 2011; Berenbaum & Beltz, 2011; Ellis, 2011; Wood & Eagly, 2012; Alexander & Wilcox, 2012; Christov-Moore et al., 2014; Leung & Ng, 2017), személyiségvonásokban (Feingold, 1994; Costa et al., 2001; Schmitt et al., 2008, 2017; Lippa, 2010a,b; Hines, 2004, 2010;  Hyde, 2014) és kognitív képességekben (Campbell et al., 2004; Nyborg, 2005; Ellis, 2011; Halpern, 2012; Makel et al., 2016; Lynn, 2017), a kü­lönböző betegségek előfordulási gyakoriságában (Macintyre et al., 1996; Ngun et al., 2011; Goldstein et al., 2014; Young & Pfaff, 2014; Bangasser & Valentino, 2014; Loke et al., 2015; Becker, 2016; McCarthy et al., 2017), a neurológiai és pszichiátriai kórképek iránti fogékonyságban, ezen betegségek kórlefolyásában és tünettanában (Cahill, 2006; Cosgrove et al., 2007; Gillies & McArthur, 2010; McCarthy et al., 2012; Ngun et al., 2011; Weissman et al., 1996; Lucht et al., 2003; Lee, 2021; Hebert et al., 2013; Wooten al., 2004; Balint et al., 2009; Gillberg et al., 2006), az életvezetésben és az életkilátások tekintetében (Waldron, 1983; Subbaraman et al., 2010; Hunt et al., 2017; KSH, 2020).

A morfológiai és funkcionális különbségek tetten érhetők molekuláris (Woolley 1999; Wizemann & Pardue, 2001; Kovacs et al 2002; Bitar, 2004: 249-251: 249-251; Cosgrove et al., 2007; Lenz & McCarthy, 2010; Varea et al 2010; Ngun et al., 2011), celluláris (Forger, 2006, 2016; Schwartz & McCarthy, 2008; Jedlicka et al., 2008; McCarthy et al., 2009; Jazin & Cahill, 2010; Adhya et al., 2018), szövettani (Witelson et al., 1995; Pakkenberg & Gundersen, 1997; Rabinowicz et al., 1999, 2002; Mong & McCarthy, 1999; Mong et al., 2001; Alonso-Nanclares et al., 2008; Lenz & McCarthy, 2010) és makroanatómiai szinten (Lüders et al., 2002; Goldstein et al., 2001; Giedd et al., 2012; Sacher et al., 2013;  Ruigrok et al., 2014).

Az, hogy a férfiak és nők egyenlőek-e, politikai és morális kérdés, de az, hogy nem egyformák, az tudományos tény (Cahil, 2014).

Idegrendszeri és viselkedésbeli különbségek

A központi idegrendszerben a nemi különbségek az agyi szerveződés minden szintjén megtalálhatók, a makroszkopikustól (Goldstein et al., 2001) egészen az ultramikroszkopikus szintig (Alonso-Nanclares, 2008). Ez vonatkozik az agyra mint egészre, de kimutatható az egyes agyterületek térfogatában és alakjában, az agyi régiók közötti kapcsolatban, az idegsejtek mennyiségében, neuronok aktivitásában, szinapszisok számában, típusában és neurokémiai összetételében (Savic et al., 2010; McCarthy et al., 2012; Swaab & Garcia-Falgueras, 2009; Swaab et al., 2002; McCarthy et al., 2017). Ezek a különbségek megfigyelhetők az élőlények széles körében: halak, hüllők, énekesmadarak, rágcsálók és főemlősök, beleértve az embert (Chung et al., 2013).

A legkövetkezetesebb eredmény az emberi agyban észlelhető nemi dimorfizmust illetően a 9-12%-os méretbeli különbség a férfiak javára (Giedd et al, 1997, Goldstein et al., 2001, Lenroot et al., 2007; Filipek et al., 1994; Witelson et al., 1995; Passe et al., 1997; Nopoulos et al., 2000; Ruigrok et al., 2014). Ezt igazolják a post mortem vizsgálati adatok (Pakkenberg & Voight 1964; Dekaban AS, 1977; Witelson et al., 2006) és az in vivo képalkotó eljárásokkal nyert eredmények felnőtteknél (Allen et al., 2003; Andreasen et al., 1993; Goldstein  et al., 2001; Good et al., 2001; Nopoulos et al., 2000), gyermekeknél és serdülőknél (Reiss et al., 1996; Giedd et al., 1997, 2012; De Bellis et al., 2001). Az agytömegben megnyilvánuló nemi dimorfizmus már 2 éves korú gyermekeknél jelen van (Swaab & Hofman, 1984). Egy átlagos felnőtt férfi agyának tömege 1345 g, térfogata 1417,5±86,2 ml, míg egy átlagos női agy tömege 1222 g, térfogata pedig 1304,4±87,5 ml (Kruggel, 2006). Fontos megjegyezni, hogy ez a különbség nem tulajdonítható teljes egészében a testméretbeli különbségnek sem a felnőttek (Ankney et al., 1992; Ho et al., 1980; O’Brien et al., 2006; Witelson et al., 2006), sem a gyermekek esetében (Lenroot & Giedd, 2010). Az agyméretben észlelhető nemi dimorfizmus szignifikáns marad a testmagassággal vagy testtömeggel való kovariálás után is (Ankney, 1992;  Peters et al.,  1998; Skullerud,  1985).

Ami az egyes agyi struktúrákban észlelhető különbségeket illeti, a férfiak és nők között a legellentmondásmentesebb eredményeket a basalis ganglionokban, hippocampusban és amygdalában találták (Filipek et al.,  1994; Lüders et al., 2002; Lenroot et al., 2010; Sacher et al., 2013). A lobus parietalist kivéve a férfiak átlagban nagyobb cerebralis, cerebellaris és agykérgi lebenyvolumennel rendelkeznek (Carne et al., 2006).

Az utóbbi években az agy különböző régióiban számos funkcionális nemi különbségről számoltak be (Ammunts et al., 2007; Savic, 2005; Cahil, 2006; Cosgrove et al., 2007; Savic & Lindström, 2008; Link et al., 2013; Delvecchio et al., 2021). A humán agyban levő nemi dimorfizmus pszichés funkciókban is megnyilvánul, beleértve az érzelmeket, memóriát, percepciót, nyelvet és egyéb kognitív képességet, valamint a nemi orientációt és a nemi identitást (Feingold, 1994; Costa et al., 2001; Campbell et al., 2004; Nyborg, 2005; Schmitt et al., 2008, 2017; Lippa, 2010a ,b; Hines, 2003; 2004; Deaner et al., 2007; Berenbaum & Beltz, 2011; Wood & Eagly, 2012; Alexander & Wilcox, 2012; Halpern, 2012; Christov-Moore et al., 2014; Makel et al., 2016; Lynn, 2017).

Az idegrendszeri és pszichológiai nemi különbségekkel részletesebben a Neuroanatómiai Nemi Különbségek, A Viselkedésben és a Személyiségvonásokban Található Nemi Különbségek Eredetének Magyarázata és Az Intelligenciában és a Kognitív Funkciókban Észlelhető Nemi Különbségek fejezetben foglalkozunk.

Az agy olyan szexuálisan dimorf szerv, mely az evolúció során jelentős szex-specifikus szelekciós nyomásnak volt kitéve (Arnold, 2004). Az a feltételezés, hogy a férfiak és nők pszichológiailag egyformák lennének evolúciós szempontból teljes képtelenségnek hat (Vandermassen, 2011).

 

A Nemi dimorfizmus (Ivari kétalakúság)

A nemi dimorfizmus alatt általában a hímek és nőstények közötti fajon belüli fenotípusos különbségeket értjük, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a reprodukcióhoz, és ily módon tulajdonképpen a másodlagos nemi jellegnek felelnek meg. Ez vonatkozhat fizikális (testfelépítés, méret, megjelenés, fiziológia), és viselkedésbeli tulajdonságokra (Angelopoulou et al., 2006; Samatal et al., 2007; Cox, 2010; (Buck & Stringer, 2016; Schuster, 2016; Pischedda & Stewart, 2016). A nemi dimorfizmus per definitionem két nemet tételez fel. Tágabb értelemben bármelyik tulajdonság, mely átlagban különbözik a két nem között nemileg dimorfnak tekinthető, még abban az esetben is, ha a tulajdonság eloszlása jelentős átfedést mutat a két nem között (Fairbain, 2016; Kulathinal, 2016).

Ezzel szemben sokan (pl. McCarthy et al., 2012; Ngun & Vilain, 2014; Becker & Koob, 2016; Khramtsova et al., 2019) azt az álláspontot képviselik, mely szerint egy tulajdonság csak akkor nevezhető nemileg dimorfnak, ha az a két nemnél egymástól teljesen eltérő. E vélemény szerint az agyban és viselkedésben megfigyelhető nemi különbségek nagyobb része valójában nem jelent igazi szexuális dimorfizmust, hanem sokkal inkább arról van szó, hogy ezek a tulajdonságok kontinuumot képeznek a férfiak és nők között, ahol a két nem átlaga közötti különbség változó mértékű lehet (McCarthy, 2012). Ezen nézőpont szerint az agyban morfológiai nemi dimorfizmust csak néhány ún. szexuálisan dimorf subcorticalis mag mutat (lásd a Normális Szexualitás Neuroanantómiai Háttere fejezetet). A viselkedésbeli nemi dimorfizmushoz tartoznak a fiziológiai válaszok (erekció, laktáció), a hajtóerők (anyai viselkedés, szülői gondoskodás), és a komplexebb viselkedésformák, mint a nemi identitás (Shah et al., 2013) és a nemi orientáció (Hines, 2004; Fisher et al., 2018). Azonban az ilyen szűk értelemben vett definíciónak nincs tudományos megalapozottsága (lásd pl. Murray, 2020: 337).

A nemi különbségek felosztása

A nemi különbségek több dimenzió mentén osztályozhatók: lehetnek perzisztensek vagy tranziensek, kontextusfüggőek vagy kontextusfüggetlenek, dimorfok vagy kontinuum mentén elhelyezkedők, közvetlen vagy közvetett konzekvenciával járók (McCarthy, 2016; Joel & McCarthy, 2017).

Egyes nemi különbségek, melyek programozása a fejlődés korai szakaszában megy végbe, élethosszig megmaradnak, míg mások, annak ellenére, hogy programozásuk szintén a korai időszakban történik, kontextusfüggő módon (pl. életkor, környezeti körülmények) jelennek meg vagy tűnnek el, tranziensek. Némely ilyen nemi differencia a felnőtt hormonális környezetben történt olyan változás hatására jön létre, ami alapvető módon befolyásolja az agyi funkciókat és a viselkedést. Számos nemi különbség, melynek programozása az élet korai szakaszában történt, annak érdekében, hogy felnőttkorban meg tudjon nyilvánulni, hormonális aktivációt igényel.

A közvetlen (direkt) nemi különbség alatt azt értjük, hogy hormonális vagy genetikai hatásra jön létre, míg az indirekt különbség arra utal, hogy ezen két direkt hatáson kívül számos egyéb tényező is képes befolyásolni a férfiak és nők közötti nemi különbséget, például a férfi és nőnemű utódok különböző módon való nevelése, de a szomatikus tulajdonságokban vagy a szocioökonómiai státuszban levő különbségek is hatással lehetnek a cerebrális funkciókra és a viselkedésre (Joel & McCarthy, 2017).

Amennyiben az adott tulajdonság kontinuum mentén helyezkedik el, a nők és a férfiak mint csoport jelentős átfedést mutatnak és csak az átlagértékekben különböznek egymástól. Dimorf tulajdonság esetén a két nem között éles határ figyelhető meg, és a tulajdonság két eltérő formában jelenik meg a két nemnél.

Az etológiában mennyiségi különbségek esetén szex-típusos viselkedésről szokás beszélni, amikor pedig kvalitatív differenciáról van szó, mint a reproduktív viselkedés esetében, akkor a szex-specifikus viselkedés kifejezést szokták használni (Eibl-Eibesfeldt, 2007: 266).

A nemek különböző helyzetből kiindulva ugyanahhoz a végponthoz konvergálhatnak, máskor meg fordítva: azonos helyzetből a provokáló hatásra különböző irányba divergálhatnak (McCarthy, 2016). Például bizonyos magatartásformákban nem figyelhető meg nyilvánvaló nemi különbség, azonban a viselkedést szabályozó neurofiziológiai háttér markánsan különbözhet a hímeknél és a nőstényeknél, ami különböző vulnerabilitást tételez fel és végül azt eredményezi, hogy ugyanarra a stresszorra a két nem eltérő választ fog adni. Egyes emlősfajoknál a hím kifejezett szülői gondoskodást mutathat, mely sok szempontból nem különböztethető meg attól, amit a nőstény fejt ki. Ugyanakkor ennek a viselkedésnek a neurális bázisa a két nemnél eltérő, mivel a hímek nincsenek kitéve a terhességgel, szüléssel (elléssel), szoptatással járó hormonális hatásoknak, melyek kulcsfontosságúak az anyai utódgondozási repertoár beindításában (McCarthy, 2016). Mint ismert, a vazopresszin csak a hím préripockoknál (Microtus ochrogaster) játszik kulcsszerepet a monogámia és az ivadékgondozás kialakulásában, míg a nőstényeknél az oxitocinnak van ebben döntő szerepe (Young, 2003).

Képalkotó vizsgálatokkal azt találták, hogy amikor a szülőknek gyermekeikről készült fényképeket vagy videófelvételeket mutattak, míg az anyáknál nagyobb amygdala aktivitást figyeltek meg, ami az érzelmekkel hozható összefüggésbe, addig az apáknál nagyobb agykérgi tevékenység volt észlelhető, ami a kognitív funkciók nagyobb mérvű érintettségét jelentheti. Mindez arra utal, hogy a szülői magatartás az anyáknál – hormonális hatásoknak köszönhetően – a limbikus rendszeren keresztül nyilvánul meg, az apáknál pedig a corticalis hálózaton keresztül (Feldman, 2016). Egy másik példa: a férfiak és a nők különböző stratégiát használhatnak ugyanazon téri feladat megoldásakor (Beiko et al., 2004). Egyes feltételezések szerint az észlelt molekuláris nemi különbségek gyakran más (makroszkopikus és funkcionális) különbségek kompenzálását szolgálják (de Vries, 2004).

A fenti példák a konvergenciára vonatkoztak. Ezenkívül léteznek még ún. látens nemi különbségek is, ami azt jelenti, hogy ezek csak bizonyos körülmények között nyilvánulnak meg: sérülések, környezeti toxinoknak, vagy fizikai és pszichológiai stresszoroknak való kitettség esetén a tulajdonságokban divergencia figyelhető meg. Például patkányoknál bizonyos stressz hatására a hímeknél javul az asszociatív tanulásban nyújtott teljesítmény, míg a nőstényeknél ezek a folyamatok károsodást mutatnak.

McCarthy és mtsai (2012) a nemi különbségeket 3 típusba sorolják: abszolút nemi dimorfizmus, nemi különbség, nemi konvergencia és divergencia. A magyarázatot lásd az 1. táblázatban.

  1. táblázat. A nemi különbségek típusai.

 

Kategóriák

Leírás

Példák

I. típus  –

Abszolút nemi dimorfizmus

A tulajdonság (viselkedési, fiziológiai, vagy morfológiai) két formában fordul elő: az egyik kizárólag a hímeknél, a másik csak a nőknél észlelhető, vagy a végpont (tulajdonság) döntően az egyik nemnél fordul elő, és a másiknál rendkívül ritkán figyelhető meg.

 Egyes fajspecifikus öröklött magatartásformák, mint a kopulációs (párzási) viselkedés és udvarlási szertartás (nászjáték), a madarak nászéneke, ivadékgondozás, terület védelmezése, postpartum agresszió, valamint a nemi identitás és a nemi orientáció.

II. típus –

Nemi különbségek

A végpont egy kontinuum mentén fekszik, és a nemek jelentős átfedést mutatva az átlagértékekben különböznek egymástól.

Fájdalomküszöb, ételpreferencia, szaglás és ízérzékelés, félelem, szorongás, tanulás és memória, szociális viselkedés.

III. típus – Nemi konvergencia és divergencia

 A végpont ugyanaz a hímeknél és a nőstényeknél, de a neurális háttér különböző. Más esetekben a nemi különbség csak olyan provokatív ingerekre jelenik meg, mint sérülés vagy stressz.

Szülői magatartás, problémamegoldó stratégiák, stresszre adott válasz.

Nemi dimorfizmus az állatvilágban

A hím és a női egyedek közötti külső morfológiai különbségek néha jelentéktelenek (számos ízeltlábú, kisemlősök), máskor viszont nagyon feltűnőek, testnagyságban, színezetben is megnyilvánulnak (madarak). Ismert az a jelenség is, amikor több, ivarhoz kötött forma fordul elő egy fajon belül (pl. méhek).

Az állatvilágban (a többsejtűeknél) eddig a legnagyobb nemi dimorfizmust a takaró polip (Tremoctopus violaceus) esetében írták le. Míg a nőstény akár 2 méteresre is megnőhet, addig a hím csak 2,4 cm hosszú. A nőstény testtömege elérheti a 10 kg-ot, a hímé pedig mindösszesen 0,25 g, ami 40 000-szeres különbséget jelent (Norman et al., 2002; Fairbairn, 2007).

A főemlősök közül a méretbeli nemi különbség a legkifejezettebb a gorilláknál, orangutánoknál, babuinoknál és a borneói nagyorrúmajomnál, melyeknél a hímek kb. kétszer akkorák, mint a nőstények, míg a cerkóffélék (Cercopithecidae) többségénél a hímek kb. 30-80%-kal nagyobbak a nőstényeknél. Valamennyi emberi populációt illetően a felnőtt férfiak átlagban kb. 7%-kal magasabbak és kb. 15%-kal nagyobb testtömeggel rendelkeznek, mint a nők (Smith & Jungers, 1997; Gustafson & Lindenfors 2004, 2009; Plavcan, 2012). Az ember testtömegben megnyilvánuló ivari kétalakúsága kissé nagyobb annál, ami a gibbonoknál és számos olyan majomfajnál figyelhető meg, melyekre a monogámia és a poliandria jellemző; és valamivel kisebb, mint a csimpánz (Pan troglodytes) és a bonobó (Pan paniscus) esetében (Smith & Jungers, 1997; Plavcan, 2012).

A nemek közötti különbség kifejezettebb a többnejűséget mutató fajoknál (Morrow, 2015; Dixson, 2009), hiszen a nőstényekért történő versengés révén (interszexuális szelekció) ezek a sikert biztosító fizikai jegyek öröklődtek a következő generációkra (Bereczkei, 2003:298). Mivel a 10% alatti méretbeli nemi dimorfizmust mérsékeltnek tartják (Fairbairn 2007), az ember esetében is mérsékelt nemi dimorfizmusról lehet beszélni, ez pedig arra utal, hogy az ember nem teljesen monogám faj (Kirchengast, 2014).

 

Nemi dimorfizmus megnyilvánulása a humán ontogenezis korai szakaszaiban

A nemek közötti különbségek már a petesejt megtermékenyítésekor (zygota) elkezdenek formálódni (Lampl et al. 2010). 2 nappal a fertilizáció után a férfi embrió több sejtből áll és magasabb metabolikus aktivitással rendelkezik, mint a női embrió (Wilson & Davies, 2007). Ezt az Y kromoszóma akcelerációs, illetve az X kromoszóma késleltető hatásával magyarázzák (Mittwoch, 2000). Az ivari kétalakúság kialakulása tovább folytatódik a teljes embrionális, magzati és posztnatális időszak alatt (Wilson & Davies, 2007; Swaab, 2007;  Ngun et al., 2011;  Shah et al., 2013; Rey et al., 2020). A terhesség első trimeszterében a hímnemű embriók nagyobbak, mint a nőneműek (Bukowski et al. 2007).

Az egész intrauterin fejlődés során a férfi és a női magzatok különböző ütemű növekedést mutatnak. A hímnemű embriók és magzatok összességében gyorsabban növekednek. Az összes eddig tanulmányozott emlős fajnál (beleértve az embert) a hímnemű újszülöttek testtömege, testmagassága és fejtérfogata születéskor nagyobb (Gilmore et al., 2007; Joffe et al., 2005; Ellis et al., 2008;  Lampl et al. 2010).

Az újszülött lányok bőrvastagsága kissé nagyobb, ami vastagabb bőr alatti zsírrétegre utal (Guihard-Costa et al., 2004; Wells 2007; Rodriguez et al., 2009). Másfelől az újszülött lányok zsírmentes testtömege szignifikánsan kisebb, mint a fiúké (Shields et al. 2006; Fields et al. 2009). Ezzel szemben az is ismert, hogy az újszülött fiúk és lányok nem különböznek egymástól a csonttömeg és a csontsűrűség vonatkozásában (Wells, 2007).

Az intrauterin és neonatális fenotípusbeli nemi különbségeket a két nem genomja és az intrauterin környezet között végbemenő komplex interakció eredményezi (Kirchengast, 2014; Moore, 2012). Úgy tartják, hogy míg zsírszövet tömegét alapvetően az intrauterin környezet befolyásolja, addig a zsírmentes tömeget döntően a genetikai tényezők határozzák meg (Guihard-Costa et al., 2004; Fields et al. 2009).

A korai gyermekkorban és a pubertás előtti időszakban a testmagasságban nem észlelhetők érdemi nemi különbségek, ezek csak a pubertás beköszöntével jelennek meg (Wells, 2007). A lányok hamarabb érnek, hamarabb kezdenek el járni és hamarabb, 11-13 éves korban érik el a serdülőkort, míg a fiúknál ez 13-16 éves korban figyelhető meg. A lányok ugyancsak hamarabb tanulnak meg beszélni és a verbális készségek terén tanúsított fölényük az iskolai évek alatt tovább nő. Ezzel szemben a fiúk már gyermekkorban megelőzik a lányokat fizikai teljesítmény és erő tekintetében, a fiúk körülbelül 10 éves kortól kezdve jobb teljesítményt nyújtanak a vizualitás és a térbeli tájékozódás terén (Halpern, 2011).

A felnőttkori nemi dimorfizmust illetően lásd a másodlagos nemi jegyeket (Nemiség Szintjei fejezet).

Az arc mint a nemi dimorfizmus megnyilvánulása

Erőteljes nemi dimorfizmus mutat az emberi arc (Weston et al., 2007). Az emberek az arc alapján meglehetősen könnyen meg tudják állapítani az illető nemét. Kognitív és agyi képalkotó vizsgálatok eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy az emberek néhány arcvonás alapján képesek kevesebb, mint 1 másodperc alatt másokat nemi hovatartozásuk szerint kategorizálni (Cabeza & Nyberg, 1997; Schyns et al., 2002). A férfi és női arc számos apró tulajdonságban különbözik egymástól. Gyermekkorban ez a nemi dimorfizmus viszonylag kicsi és kb. 13 éves kortól válik erőteljesebbé (Samatal et al., 2007).

Az arcfelismerés az embernek talán a legfejlettebb vizuális készsége. Az arcfelismerés kivitelezésében többek között részt vesz az occipitalis arcterület (occipital face area), a fusiform arcterület (fusiform face area), az anterior temporalis lebeny, a sulcus temporalis superior, sulcus occipitalis lateralis és az amygdala (Haxby et al., 2000, 2002; Kanwisher et al., 1997;  Kanwisher & Yovel,  2006; Ramot et al., 2019).

A terhesség III. trimeszterében az emberi magzat érzékszervei és agya már képesek (kezdetleges) perceptuális információfeldolgozásra. Ezt kimutatták vizuális (Graven & Browne, 2008; Hendrickson et al., 2012; Quinn & Wijnholds, 2019), akusztikus (DeCasper & Fifer, 1980; Marx & Nagy, 2015; Reissland et al., 2016), kinesztetikus (Zoia et al., 2007), tactilis (Marx & Nagy, 2015) és gusztatorikus  (Witt & Reutter, 1996) érzékelés vonatkozásában.

Régóta ismert, hogy az újszülöttek figyelmét közvetlenül a megszületésük után jobban lekötik az arcra emlékeztető stimulosok, mint az egyéb alakú ingerek (Fantz, 1963; Johnson & Morton, 1991). Ennek első jelei már az intrauterin időszakban kimutathatók. Reid és mtsai (2017) azt találták, hogy a terhesség III-ik trimeszterében a humán magzat, amikor néz, előnyben részesíti az arcra emlékeztető ingereket, szemben az ugyanolyan, de átfordított konfigurációjú stimulusokkal, ami arra utal, hogy ez a prediszpozíció nem igényel posztnatális tapasztalatot.

Fajunknál már egészen korán megjelenik az a képesség, hogy az emberi arcokat nemileg el tudjuk különíteni. A csecsemők 3-4 hónapos korukban már meg tudják különbözteti a férfi és női arcokat (Quinn et al., 2002; Pickron & Cheries, 2019), méghozzá könnyebben különböztetik meg és ismerik fel a női, mint a férfi arcokat (Quinn et al., 2002). Arcfelismerési képességünk világosan igazodik azon egyének arcaihoz, akik ugyanahhoz a rasszhoz és nemhez tartoznak, mint a közvetlen gondviselőink (Pascalis et al., 2002; Kelly et al., 2007; Prunty et al., 2020).

A teljes szöveg itt tölthető le:

Irodalomjegyzék

  Alexander GM, Wilcox T. Sex differences in early infancy. Child Dev Pers. 2012; 6:400–406.

  Allen JS, Damasio H, Grabowski TJ, Bruss J, Zhang W. Sexual dimorphism and asymmetries in the gray-white composition of the human cerebrum. Neuroimage. 2003;18(4):880–894.

  Allen JS, Damasio H, Grabowski TJ. Normal neuroanatomical variation in the human brain: an MRI-volumetric study. Am J Phys Anthropol. 2002 Aug;118(4):341-58. 

  Alonso-Nanclares L, Gonzalez-Soriano J, Rodriguez JR, DeFelipe J. Gender differences in human cortical synaptic density. Proc Natl Acad Sci U S A 2008;105:14615-4619

  Amunts K, Schleicher A, Zilles K. Cytoarchitecture of the cerebral cortex—more than localization. Neuroimage 2007;37:1061-1065

  Andreasen NC, Flaum M, Swayze V, 2d, O’Leary DS, Alliger R, Cohen G, et al. Intelligence and brain structure in normal individuals. American Journal of Psychiatry. 1993;150:130–134. see comments.

  Angelopoulou R, Lavranos G, Manolakou P. Establishing sexual dimorphism in humans. Coll Antropol. 2006 Sep;30(3):653-8.

  Ankney CD. Differences in brain size. Nature. 1992; 358:532.

  Arnold AP. Sex chromosomes and brain gender. Nat Rev Neurosci. 2004 Sep;5(9):701-8.

  Bálint S, Czobor P, Komlósi S, Mészáros A, Simon V, Bitter I. Attention deficit hyperactivity disorder (ADHD): gender- and age-related differences in neurocognition. Psychol Med. 2009 Aug;39(8):1337-45.

  Bangasser DA, Valentino RJ. Sex Differences in Stress-Related Psychiatric Disorders: Neurobiological Perspectives. Frontiers in neuroendocrinology. 2014;35(3):303-319.

  Becker JB, Koob GF. Sex Differences in Animal Models: Focus on Addiction. Pharmacol Rev. 2016;68(2):242–263.

  Becker JB. Sex differences in addiction. Dialogues in Clinical Neuroscience. 2016;18(4):395-402.

  Beiko J, Lander R, Hampson E, Boon F, Cain DP. Contribution of sex differences in the acute stress response to sex differnces in water maze performance. Behav Brain Res. 2004;151:239–253.

  Berenbaum SA, Beltz AM. How Early Hormones Shape Gender Development. Current opinion in behavioral sciences. 2016;7:53-60.

  Berenbaum SA, Beltz AM. Sexual differentiation of human behavior: Effects of prenatal and pubertal organizational hormones. Front. Neuroendocrinol. 2011;32:183–200.

  Bittar E (ed.). Principles of Sex-Based Differences in Physiology. Advances in Molecular and Cell Biology, Vol. 34, Elsevier. 2004.

  Bourisly AK, Gejo G, Hayat AA, Alsarraf L, Dashti FM, Di Paola M. White Matter Sexual Dimorphism of the Adult Human Brain. Translational Neuroscience. 2017;8:49-53.

  Buck LT, Stringer CB. Homo, Diversification of In Kliman RM (ed.). Encyclopedia of evolutionary biology. Academic Press, Elsevier. Oxford. 2016, p. 225.

  Bukowski R, Smith GC, Malone FD, Ball RH, Nyberg DA, Comstock CH, Hankins GD, Berkowitz RL, Gross SJ, Dugoff L, Craigo SD, Timor-Tritsch IE, Carr SR, Wolfe HM, D’Alton ME; FASTER Research Consortium. Human sexual size dimorphism in early pregnancy. Am J Epidemiol. 2007 May 15;165(10):1216-8.

  Cabeza R, Nyberg L. Imaging Cognition: An Empirical Review of PET Studies with Normal Subjects. J Cogn Neurosci. 1997 Jan;9(1):1-26.

  Cahill L. 2014. Equal ≠ the same: Sex differences in the human brain. Cerebrum 2014:5.

  Cahill L. Why sex matters for neuroscience. Nat. Rev. Neurosci. 2006;7:477–484.

  Campbell A, Shirley L, Candy J. A longitudinal study of gender-related cognition and behaviour. Dev Sci. 2004;7(1):1-9.

  Carne RP et al. Cerebral cortex: An MRI-based study of volume and variance with age and sex. Journal of Clinical Neuroscience 13.1 (2006): 60-72.

  Carne, RP; Vogrin S; Litewka L; Cook MJ. Cerebral cortex: An MRI-based study of volume and variance with age and sex. J Clin Neurosci. 2006; 13 (1): 60–72.

  Christov-Moore L, Simpson EA, Coudé G, Grigaityte K, Iacoboni M, Ferrari PF. Empathy: Gender effects in brain and behavior. Neuroscience and biobehavioral reviews. 2014;46(Pt 4):604-627.

  Chung WCJ, Auger AP. Gender Differences in Neurodevelopment and Epigenetics. Pflugers Archiv : European journal of physiology. 2013;465(5):573-584.

  Collaer ML, Hines M. Human behavioral sex differences: a role for gonadal hormones during early development? Psychol Bull. 1995;118:55.

  Cosgrove KP, Mazure CM, Staley JK. Evolving Knowledge of Sex Differences in Brain Structure, Function and Chemistry. Biol. Psychiatry. 2007;62:847–855.

  Cosgrove KP, Mazure CM, Staley JK. Evolving Knowledge of Sex Differences in Brain Structure, Function and Chemistry. Biological psychiatry. 2007;62(8):847-855.

  Costa PT, Jr, Terracciano A, McCrae RR. Gender differences in personality traits across cultures: Robust and surprising findings. Journal of Personality and Social Psychology. 2001;81:322–331.

  De Bellis MD, Keshavan MS, Beers SR, Hall J, Frustaci K, Masalehdan A, et al. Sex differences in brain maturation during childhood and adolescence. Cerebral Cortex. 2001;11(6):552–557.

  De Vries GJ. Minireview: Sex differences in adult and developing brains: compensation, compensation, compensation. Endocrinology. 2004;145:1063–8.

  Deaner RO, Shepherd SV, Platt ML. Familiarity accentuates gaze cuing in women but not men. Biol Lett. 2007;3:65–8.

  DeCasper AJ, Fifer WP. Of human bonding: newborns prefer their mothers’ voices. Science. 1980;208(4448):1174‐1176.

  Dekaban AS. Tables of cranial and orbital measurements, cranial volume, and derived indexes in males and females from 7 days to 20 years of age. Ann Neurol. 1977;2:485–491.

  Delvecchio G, Maggioni E, Pigoni A, Crespo-Facorro B, Nenadić I, Benedetti F, Gaser C, Sauer H, Roiz-Santiañez R, Poletti S, Rossetti MG, Bellani M, Perlini C, Ruggeri M, Diwadkar VA, Brambilla P. Sexual Regional Dimorphism of Post-Adolescent and Middle Age Brain Maturation. A Multi-center 3T MRI Study. Front Aging Neurosci. 2021 Feb 5;13:622054.

  Dixson AF.  Ch.9. Human Sexual Dimorphism: Opposites Attract. In Dixson AF. Sexual selection and the Origins of Human Mating Systems. Oxford University Press, UK.2009. 124-153.

  Ellis L, Hershberger S, Field E, Wersinger S, Pelis S, Geary D, Palmer C, Hoyenga K, Hetsroni A, Karadi K. 2008. Sex differences: summarizing more than a century of scientific research. New York: Psychology Press

  Ellis L. Identifying and explaining apparent universal sex differences in cognition and behavior. Pers. Individ. Dif. 2011;51, 552–561.

  Fairbairn DJ. Introduction: the enigma of sexual size dimorphism In Fairbairn DJ, Blanckenhorn WU, Székely T (eds.). Sex, Size and Gender Roles: Evolutionary Studies of Sexual Size Dimorphism. Oxford University Press. 2007. pp. 1-10.

  Fairbairn DJ. Sexual Dimorphism In Kliman RM (ed.). Encyclopedia of evolutionary biology. Academic Press, Elsevier. Oxford. 2016, p. 105.

  Fantz RL. Pattern vision in newborn infants. Science. 1963 Apr 19;140(3564):296-7.

  Feingold A. Gender differences in personality: A meta-analysis. Psychological Bulletin. 1994;116:429–456.

  Feldman R. The neurobiology of mammalian parenting and the biosocial context of human caregiving. Horm Behav. 2016 Jan;77:3-17.

  Fields DA, Krishnan S, Wisniewski AB. Sex differences in body composition early in life. Gend Med. 2009 Jul;6(2):369-75.

  Filipek PA, Richelme C, Kennedy DN, Caviness VS Jr. The young adult human brain: an MRI-based morphometric analysis. Cereb Cortex. 1994; 4:344–360.

  Fisher AD, Ristori J, Morelli G, Maggi M.The molecular mechanisms of sexual orientation and gender identity. Mol Cell Endocrinol. 2018 May 15;467:3-13.

  Forger NG. Cell death and sexual differentiation of the nervous system. Neuroscience. 2006;138:929–938.

  Forger NG. Epigenetic mechanisms in sexual differentiation of the brain and behaviour. Philos Trans R Soc Lond B: Biol Sci. 2016;371:20150114.

  Giedd  JN, Blumenthal J, Jeffries NO, Castellanos FX, Liu H, Zijden-bos A, Paus T, Evans AC, Rapoport JL. Brain development during childhood and adolescence: a longitudinal MRI study. Nature Neuroscience. 1999; 2: 861–863.

  Giedd JN, Castellanos FX, Rajapakse JC, Vaituzis AC, Rapoport JL. Sexual dimorphism of the developing human brain. Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiatry. 1997;21(8):1185–1201.

  Giedd JN, Raznahan A, Alexander‐Bloch A, Schmitt E, Gogtay N, Rapoport JL. 2015. Child psychiatry branch of the National Institute of Mental Health longitudinal structural magnetic resonance imaging study of human brain development. Neuropsychopharmacology 40:43–49.

  Giedd JN, Raznahan A, Mills KL, Lenroot RK. Review: magnetic resonance imaging of male/female differences in human adolescent brain anatomy. Biology of Sex Differences. 2012;3:19.

  Gillberg C, Cederlund M, Lamberg K, Zeijlon L. Brief report: „the autism epidemic”. The registered prevalence of autism in a Swedish urban area. J Autism Dev Disord. 2006 Apr;36(3):429-35.

  Gillies GE, McArthur S. Estrogen actions in the brain and the basis for differential action in men and women: a case for sex-specific medicines. Pharmacol Rev. 2010 Jun;62(2):155-98.

  Gilmore JH, Lin W, Prastawa MW, Looney CB, Vetsa YS, Knickmeyer RC, Evans DD, Smith JK, Hamer RM, Lieberman JA, Gerig G. Regional gray matter growth, sexual dimorphism, and cerebral asymmetry in the neonatal brain. J Neurosci. 2007;27:1255–1260.

  Gogtay N, Giedd JN, Lusk L, et al. Dynamic mapping of human cortical development during childhood through early adulthood. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 2004;101(21):8174-8179.

  Goldstein JM, Holsen L, Handa R, Tobet S. Fetal hormonal programming of sex differences in depression: linking women’s mental health with sex differences in the brain across the lifespan. Front Neurosci. 2014;8:247.

  Goldstein JM, Seidman LJ, Horton NJ, Makris N, Kennedy DN, Caviness VS Jr, Faraone SV, Tsuang MT. Normal sexual dimorphism of the adult human brain assessed by in vivo magnetic resonance imaging. Cereb Cortex 2001;11(6):490-497.

  Good CD, Johnsrude IS, Ashburner J, Henson RN, Friston KJ, Frackowiak RSJ. A voxel-based morphometric study of aging in 465 normal adult human brains. NeuroImage. 2001;14(1):21–36.

  Graven SN, Browne J. Visual Development in the Human Fetus, Infant, and Young Child. Newborn and Infant Nursing Reviews.2008; 8(4):194-201.

  Guihard-Costa AM, Papiernik E, Kolb S. Maternal predictors of subcutaneous fat in the term newborn. Acta Paediatr. 2004;93:346–349.

  Gustafsson A, Lindenfors P. Human size evolution: no evolutionary allometric relationship between male and female stature. J Hum Evol. 2004 Oct;47(4):253-66.

  Gustafsson A, Lindenfors P. Latitudinal patterns in human stature and sexual stature dimorphism. Ann Hum Biol. 2009 Jan-Feb;36(1):74-87.

  Halpern DF. Sex Differences in Cognitive Abilities, 4th ed.  New York, NY: Psychology Press. 2012.

  Haxby JV, Hoffman EA, Gobbini MI. Human neural systems for face recognition and social communication. Biol Psychiatry. 2002 Jan 1;51(1):59-67.

  Haxby JV, Hoffman EA, Gobbini MI. The distributed human neural system for face perception Trends Cogn. Sci. 2000;4:223–233.

  Hebert LE, Weuve J, Scherr PA, Evans DA. Alzheimer disease in the United States (2010-2050) estimated using the 2010 census. Neurology. 2013 May 7;80(19):1778-83.

  Hendrickson A, Possin D, Vajzovic L, Toth CA. Histologic development of the human fovea from midgestation to maturity. Am J Ophthalmol. 2012;154(5):767‐778.e2.

  Hines M. Brain Gender. Oxford University Press, 2004.

  Hines M. Sex steroids and human behavior: prenatal androgen exposure and sex-typical play behavior in children. Ann N Y Acad Sci 2003;1007:272-282

  Hines M. Sex-related variation in human behavior and the brain. Trends Cogn Sci. 2010;14(10):448–456.

  Ho KC, Roessmann U, Straumfjord JV, Monroe G. Analysis of brain weight. I. Adult brain weight in relation to sex, age, and race. Arch Pathol Lab Med. 1980;104:635–639.

  Hunt T, Wilson CJ, Caputi P, Woodward A, Wilson I. Signs of current suicidality in men: A systematic review. Voracek M, ed. PLoS ONE. 2017;12(3):e0174675.

  Hyde JS. Gender similarities and differences. Annu Rev Psychol. 2014;65:373-98.

  Im K, Lee JM, Lyttelton O, Kim SH, Evans AC, Kim SI. Brain size and cortical structure in the adult human brain. Cerebral Cortex. 2008;18:2181–2191.

  Jahanshad N, Thompson PM. Multimodal neuroimaging of male and female brain structure in health and disease across the life span. J Neurosci Res. 2017 Jan 2;95(1-2):371-379.

  Jedlicka P, Vlachos A, Schwarzacher SW, Deller T. A role for the spine apparatus in LTP and spatial learning. Behav Brain Res. 2008;192:12‐19.

  Joel D, McCarthy MM. Incorporating Sex As a Biological Variable in Neuropsychiatric Research: Where Are We Now and Where Should We Be?. Neuropsychopharmacology. 2017;42(2):379–385.

  Joffe TH, Tarantal AF, Rice K, Leland M, Oerke AK, Rodeck C, Geary M, Hindmarsh P, Wells JC, Aiello LC. Fetal and infant head circumference sexual dimorphism in primates. Am J Phys Anthropol. 2005;126:97–110.

  Johnson MH, Morton J. Biology and cognitive development: The case of face recognition. Blackwell Scientific Publications, Oxford, UK. 1991 (idézi reid et al., 2017).

  Jones RE. Human Reproductive Biology, Third Edition. Academic Press. 2006.

  Kanwisher N, McDermott J, Chun MM. The fusiform face area: a module in human extrastriate cortex specialized for face perception. J Neurosci. 1997 Jun 1;17(11):4302-11.

  Kanwisher N, Yovel G. The fusiform face area: a cortical region specialized for the perception of faces. Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci. 2006 Dec 29;361(1476):2109-28.

  Kelly DJ, Quinn PC, Slater AM, Lee K, Ge L, Pascalis O. The other-race effect develops during infancy: Evidence of perceptual narrowing. Psychol. Sci. 2007;18:1084–1089.

  Khramtsova EA, Davis LK, Stranger BE. The role of sex in the genomics of human complex traits. Nat Rev Genet. 2019 Mar;20(3):173-190.

  Knickmeyer RC, Gouttard S, Kang C, Evans D, Wilber K, Smith JK, Hamer RM, Lin W, Gerig G, Gilmore JH. A structural MRI study of human brain development from birth to 2 years. J Neurosci.  2008;28(47):12176-82.

  Kovacs EJ, Messingham KA, Gregory MS. Estrogen regulation of immune responses after injury. Mol. Cell Endocrinol. 2002;193:129–35.

  Kruggel F. MRI-based volumetry of head compartments: normative values of healthy adults. Neuroimage. 2006 Mar;30(1):1-11.

  Központi Statisztikai Hivatal. Születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor (2001–) https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html (letöltés: 2021.02.19).

  Kulathinal RJ (Dec 2016) Genetics of Sexual Dimorphism in Humans. In: eLS. John Wiley & Sons Ltd, Chichester. http://www.els.net

  Lampl M, Gotsch F, Kusanovic JP, Gomez R, Nien JK, Frongillo EA, Romero R. Sex differences in fetal growth responses to maternal height and weight. Am J Hum Biol. 2010 Jul-Aug;22(4):431-43.

  Lee BJ. Association of depressive disorder with biochemical and anthropometric indices in adult men and women. Sci Rep. 2021 Jun 30;11(1):13596.

  Lenroot RK, Giedd JN. Sex differences in the adolescent brain. Brain and cognition. 2010;72(1):46.

  Lenz KM, McCarthy MM. Organized for sex – steroid hormones and the developing hypothalamus. Eur J Neurosci. 2010;32(12):2096–2104.

  Leonard CM, Towler S, Welcome S, Halderman LK, Otto R, Eckert MA, Chiarello C. Size matters: Cerebral volume influences sex differences in neuroanatomy. Cerebral Cortex. 2008;18:2920–2931.

  Leung ANM, Ng HKS. Sex Role Development and Education in: International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences (Second Edition) Elsevier 2015, Pages 678-685.

  Link JC, Chen X, Arnold AP, Reue K. Metabolic impact of sex chromosomes. Adipocyte. 2013;2:74–9.

  Lippa RA. Gender Differences in Personality and Interests: When, Where, and Why? Social and Personality Psychology Compass. 2010a; 4/11, 1098–1110.

  Lippa RA. Sex differences in personality traits and gender-related occupational preferences across 53 nations: testing evolutionary and social-environmental theories. Arch Sex Behav. 2010a;39(3):619-36.

  Loke H, Harley V, Lee J. Biological factors underlying sex differences in neurological disorders. Int J Biochem Cell Biol. 2015 Aug;65:139-50.

  Lotze M, Domin M, Gerlach FH, et al. Novel findings from 2,838 Adult Brains on Sex Differences in Gray Matter Brain Volume. Sci Rep. 2019;9(1):1671.

  Lucht M, Schaub RT, Meyer C, Hapke U, Rumpf HJ, Bartels T, von Houwald J, Barnow S, Freyberger HJ, Dilling H, John U. Gender differences in unipolar depression: a general population survey of adults between age 18 to 64 of German nationality. J Affect Disord. 2003 Dec;77(3):203-11.

  Lüders E, Narr KL, Thompson PM, Rex DE, Woods RP, Deluca H, Jancke L, Toga AW Gender effects on cortical thickness and the influence of scaling. Hum. Brain Mapp. 2006;27:314–324.

  Lüders E, Steinmetz H, Jancke L. Brain size and grey matter volume in the healthy human brain. Neuroreport. 2002;13:2371–2374.

  Lüders E, Toga AW. Sex differences in brain anatomy. Prog Brain Res. 2010;186:3-12.

  Lynn R. Sex Differences in Intelligence: The Developmental Theory. Mankind Quarterly 2017. 58:1, 9-43.

  Macintyre S, Hunt K, Sweeting H. Gender differences in health: are things really as simple as they seem? Soc Sci Med. 1996 Feb;42(4):617-24.

  Makel MC, Wai J, Peairs K, Putallaz M. Sex differences in the right tail of cognitive abilities: An update and cross cultural extension. Intelligence. 2016; 59: 8-15.

  Marx V, Nagy E. Fetal Behavioural Responses to Maternal Voice and Touch. PLoS One. 2015;10(6):e0129118.

  Matsuda K, Sakamoto H, Kawata M. Androgen action in the brain and spinal cord for the regulation of male sexual behaviors. Curr Opin Pharmacol. 2008;8:747‐751.

  McCarthy MM, Arnold AP, Ball GF, Blaustein JD, De Vries GJ. Sex differences in the brain: the not so inconvenient truth. J Neurosci. 2012;32(7):2241-2247.

  McCarthy MM, Auger AP, Bale TL, De Vries GJ, Dunn GA, Forger NG, Murray EK, Nugent BM, Schwarz JM, Wilson ME. The epigenetics of sex differences in the brain. J Neurosci. 2009;29:12815–12823

  McCarthy MM, Ball GF. The neuroendocrine control of sex specific behavior in vertebrates: lessons from mammals and birds. Curr Top Dev Biol. 2008;83:213–248.

  McCarthy MM, Nugent BM, Lenz KM. Neuroimmunology and neuroepigenetics in the establishment of sex differences in the brain. Nature reviews Neuroscience. 2017;18(8):471-484.

  McCarthy MM, Pickett LA, VanRyzin JW, Kight KE. Surprising Origins of Sex Differences in the Brain. Hormones and behavior. 2015;76:3-10.

  McCarthy MM. Sex differences in the developing brain as a source of inherent risk. Dialogues in Clinical Neuroscience. 2016;18(4):361-372.

  McCarthy MM. Sexual Differentiation of Brain and Behavior. in Handbook of Neuroendocrinology, III. Hormones, brain function and behavior. Ch. 17. 2012; 397-413.

  Mittwoch U. Genetics of sex determination: exceptions that prove the rule. Mol Genet Metab. 2000 Sep-Oct;71(1-2):405-10.

  Mong JA, McCarthy MM. Steroid-induced developmental plasticity in hypothalamic astrocytes: implications for synaptic patterning. J Neurobiol. 1999;40:602–619.

  Mong JA, Roberts RC, Kelly JJ, McCarthy MM. Gonadal steroids reduce the density of axospinous synapses in the developing rat arcuate nucleus: an electron microscopy analysis. J Comp Neurol. 2001;432:259–267.

  Morrow EH. The evolution of sex differences in disease. Biol. Sex Diff. 2015;6,5– 12.

  Ngun TC, Ghahramani N, Sánchez FJ, Bocklandt S, Vilain E. The genetics of sex differences in brain and behavior. Front Neuroendocrinol. 2011;32(2):227–246.

  Ngun TC, Vilain E. The biological basis of human sexual orientation: is there a role for epigenetics? Adv Genet. 2014;86:167-84

  Nopoulos P, Flaum M, O’Leary D, Andreasen NC. Sexual dimorphism in the human brain: evaluation of tissue volume, tissue composition and surface anatomy using magnetic resonance imaging. Psychiatry Res. 2000;98(1):1–13.

  Norman MD, Paul D, Finn J, Tregenza T. First encounter with a live male blanket octopus: The world’s most sexually size‐dimorphic large animal. New Zealand Journal of Marine and Freshwater Research. 2002; 36(4): 733-736.

  Nyborg H. Sex-related differences in general intelligence g, brain size, and social status. Personality and Individual Differences. 2005;39:497-509.

  O’brien L, Ziegler D, Deutsch C, Kennedy D, Goldstein J, Seidman L, et al. Adjustment for Whole Brain and Cranial Size in Volumetric Brain Studies: A Review of Common Adjustment Factors and Statistical Methods. Harvard Review of Psychiatry. 2006;14(3):141–151.

  Pakkenberg B, Gundersen HJ. Neocortical neuron number in humans: effect of sex and age. J Comp Neurol. 1997;384(2):312–320.

  Pakkenberg B, Pelvig D, Marner L, Bundgaard MJ, Gundersen HJ, Nyengaard JR, Regeur L. Aging and the human neocortex. Exp Gerontol. 2003 Jan-Feb;38(1-2):95-9.

  Pakkenberg H, Voight J. Brain weight of the Danes. Acta Anat. 1964;56:604–606.

  Pascalis O, de Haan M, Nelson CA. Is face processing species-specific during the first year of life? Science. 2002;296:1321–1323.

  Passe TJ, Rajagopalan P, Tupler LA, Byrum CE, MacFall JR, Krishnan KRR. Age and sex effects on brain morphology. Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiat. 1997; 21:1231–1237.

  Paus T. How environment and genes shape the adolescent brain. Horm Behav. 2013 Jul;64(2):195-202.

  Paus T. Mapping brain maturation and cognitive development during adolescence. Trends in Cognitive Sciences. 2005; 9: 60–68.

  Paus T. Sex differences in the human brain: a developmental perspective. Prog Brain Res. 2010;186:13–28.

  Perrin JS, Hervé PY, Leonard G, et al. Growth of white matter in the adolescent brain: role of testosterone and androgen receptor. J Neurosci. 2008;28(38):9519–9524.

  Peters M, Jancke L, Staiger JF, Schlaug G, Huang Y, Steinmetz H. Unsolved problems in comparing brain sizes in Homo sapiens. Brain and Cognition. 1998;37:254–285. 

  Pickron CB, Cheries EW. Infants’ Individuation of Faces by Gender. Brain Sci. 2019;9(7):163.

  Pischedda A, Stewart AD. Sexual Conflict In Kliman RM (ed.). Encyclopedia of evolutionary biology. Academic Press, Elsevier. Oxford. 2016, p. 98

  Plavcan JM. Sexual size dimorphism, canine dimorphism, and male-male competition in primates: where do humans fit in? Hum Nat. 2012 Mar;23(1):45-67.

  Prunty JE, Jackson KC, Keemink JR, Kelly DJ. Caucasian Infants’ Attentional Orienting to Own- and Other-Race Faces. Brain Sci. 2020;10(1):53.

  Puts DA. Beauty and the beast: Mechanisms of sexual selection in humans. Evolution and Human Behavior 31(3):157-175 · May 2010:

  Quinn PC, Yahr J, Kuhn A, Slater AM, Pascalis O. Representation of the gender of human faces by infants: a preference for female. Perception. 2002;31:1109–1121.

  Quinn PMJ, Wijnholds J. Retinogenesis of the Human Fetal Retina: An Apical Polarity Perspective. Genes (Basel). 2019;10(12):987.

  Rabinowicz T, Dean D, Mcdonald-Comber Petetot J, De Courten-Myers G. Gender Differences in the Human Cerebral Cortex: More Neurons in Males; More Processes in Females. J Child Neurol. 1999;14(2):98–107.

  Rabinowicz T, Petetot JM, Gartside PS, Sheyn D, Sheyn T, de CM. Structure of the cerebral cortex in men and women. J Neuropathol Exp Neurol. 2002;61(1):46–57.

  Ramot M, Walsh C, Martin A. Multifaceted Integration: Memory for Faces Is Subserved by Widespread Connections between Visual, Memory, Auditory, and Social Networks. J Neurosci. 2019;39(25):4976-4985.

  Reid VM, Dunn K, Young RJ, Amu J, Donovan T, Reissland N. The human fetus preferentially engages with face-like visual stimuli. Curr. Biol. 2017;27:1825–1828.

  Reiss AL, Abrams MT, Singer HS, Ross JL, Denckla MB. Brain development, gender and IQ in children. A volumetric imaging study. Brain. 1996;119(Pt 5):1763–1774.

  Reissland N, Francis B, Buttanshaw L, Austen JM, Reid V. Do fetuses move their lips to the sound that they hear? An observational feasibility study on auditory stimulation in the womb. Pilot Feasibility Stud. 2016;2:14.

  Rey R, Josso N, Racine C. Sexual Differentiation. [Updated 2020 May 27]. In: Feingold KR, Anawalt B, Boyce A, et al., editors. Endotext [Internet]. South Dartmouth (MA): MDText.com, Inc.; 2000-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK279001/   

  Ritchie SJ, Cox SR, Shen X, Lombardo MV, Reus LM, Alloza C, Harris MA, Alderson H, Hunter S, Neilson E, Liewald DC, Auyeung B, Whalley HC, Lawrie SM, Gale CR, Bastin ME, McIntosh AM, Deary IJ. Sex Differences In The Adult Human Brain: Evidence From 5,216 UK Biobank Participants. bioRxiv 123729; bioRxiv preprint first posted online Apr. 4, 2017.

  Rodriguez G, Samper MP, Ventura P, Moreno LA, Olivares JL, Perez-Gonzalez JM. Gender differences in newborn subcutaneous fat distribution. Eur J Pediatr. 2004;163:457–461.

  Ruigrok ANV, Salimi-Khorshidi G, Lai M-C, et al. A meta-analysis of sex differences in human brain structure. Neuroscience and Biobehavioral Reviews. 2014;39(100):34-50.

  Sacher J, Neumann J, Okon-Singer H, Gotowiec S, Villringer A. Sexual dimorphism in the human brain: evidence from neuroimaging. Magn Reson Imaging. 2013 Apr;31(3):366-75.

  Samal A, Subramani V, Marx D. Analysis of sexual dimorphism in human face. Journal of Visual Communication and Image Representation. 2007; 18(6):453-463.

  Savic I, Garcia-Falgueras A, Swaab DF. Sexual differentiation of the human brain in relation to gender identity and sexual orientation. Prog Brain Res. 2010;186:41-62.

  Savic I, Lindström P. PET and MRI show differences in cerebral asymmetry and functional connectivity between homoand heterosexual subjects. Proc Natl Acad Sci U S A 2008;105:9403-9408

  Savic I. Brain imaging studies of the functional organization of human olfaction. Chem Senses 2005;30:222-223

  Schmitt DP, Long AE, McPhearson A, O’Brien K, Remmert B, Shah SH. Personality and gender differences in global perspective. Int J Psychol. 2017;52 Suppl 1:45-56.

  Schmitt DP, Realo A, Voracek M, Allik J. Why can’t a man be more like a woman? Sex differences in Big Five personality traits across 55 cultures. J Pers Soc Psychol. 2008 Jan;94(1):168-82.

  Schwarz JM, McCarthy MM. Steroid-induced sexual differentiation of the developing brain: multiple pathways, one goal. J Neurochem. 2008;105(5):1561-1572.

  Schyns PG, Bonnar L, Gosselin F. Show me the features! Understanding recognition from the use of visual information. Psychological Science. 2002; 13: 402–409.

  Shah NM, Jessell TM, Sanes JR. Sexual. Differentiation of the Nervous System. in: Kandel ER et al. (ed.). Principles of Neural Science. 5th edition. The McGraw-Hill Companies, Inc. NY. 2013.

  Shah NM, Pisapia DJ, Maniatis S, Mendelsohn MM, Nemes A, Axel R. Visualizing sexual dimorphism in the brain. Neuron. 2004;43:313‐319.

  Shields BM, Knight BA, Powell RJ, Hattersley AT, Wright DE. Assessing newborn body composition using principal components analysis: differences in the determinants of fat and skeletal size. BMC Pediatr. 2006 Aug 17;6:24.

  Shuster SM. Operational Sex Ratio In Kliman RM (ed.). Encyclopedia of evolutionary biology. Academic Press, Elsevier. Oxford. 2016, p. 167.

  Skullerud K. Variations in the size of the human brain. Influence of age, sex, body length, body mass index, alcoholism, Alzheimer changes, and cerebral atherosclerosis. Acta Neurologica Scandinavica Supplementum. 1985;102:1–94.

  Smith RJ, Jungers WL. Body mass in comparative primatology. J Hum Evol. 1997 Jun;32(6):523-59.

  Sowell ER, Peterson BS, Kan E, Woods RP, Yoshii J, Bansal R, Toga AW. Sex differences in cortical thickness mapped in 176 healthy individuals between 7 and 87 years of age. Cereb. Cortex. 2007;17:1550–1560.

  Subbaraman M, Goldman-Mellor S, Anderson E, LeWinn K, Saxton K, Shumway M, Catalano R. An exploration of secondary sex ratios among women diagnosed with anxiety disorders. Human Reprod. 2010;25:2084–91.

  Swaab DF, Hofman MA. Sexual differentiation of the human brain. A historical perspective. Progress in brain research. 1984;61:361–374.

  Swaab DF, Chung, WC, Kruijver FP, Hofman MA, Ishunina TA. Sexual differentiation of the human hypothalamus. Adv. Exp. Med. Biol. 2002; 511, 75–100

  Swaab DF, Garcia-Falgueras A. Sexual differentiation of the human brain in relation to gender identity and sexual orientation. Funct. Neurol. 2009;24:17–28.

  Swaab DF. Sexual differentiation of the brain and behavior. Best Pract Res Clin Endocrinol Metab. 2007;21(3):431-444.

  Swaab DF. Sexual differentiation of the human brain: relevance for gender identity, transsexualism and sexual orientation. Gynecol. Endocrinol. 2004;19:301–312.

  Tseng LA, Delmonico MJ, Visser M, Boudreau RM, Goodpaster BH, Schwartz AV, Simonsick EM, Satterfield S, Harris T, Newman AB. Body composition explains sex differential in physical performance among older adults. J Gerontol Ser A Biol Med Sci. 2014;69:93–100.

  Vandermassen G. Evolution and rape: A feminist Darwinian perspective. Sex Roles. 2011;64: 732–747.

  Varea O, Arevalo MA, Garrido JJ, Garcia-Segura LM, Wandosell F, Mendez P. Interaction of estrogen receptors with insulin-like growth factor-I and Wnt signaling in the nervous system. Steroids. 2010;75:565–9.

  Waldron I. Sex differences in human mortality: the role of genetic factors. Soc Sci Med. 1983;17:321–33.

  Weissman MM, Bland RC, Canino GJ, Faravelli C, Greenwald S, Hwu HG, Joyce PR, Karam EG, Lee CK, Lellouch J, Lépine JP, Newman SC, Rubio-Stipec M, Wells JE, Wickramaratne PJ, Wittchen H, Yeh EK. Cross-national epidemiology of major depression and bipolar disorder. JAMA. 1996 Jul 24-31;276(4):293-9.

  Wells JC. Sexual dimorphism of body composition. Best Pract Res Clin Endocrinol Metab. 2007 Sep;21(3):415-30.

  Weston EM, Friday AE, Liò P. Biometric evidence that sexual selection has shaped the hominin face. PLoS One. 2007;2(8):e710.

  Wilson CA, Davies DC. The control of sexual differentiation of the reproductive system and brain. Reproduction. 2007; 133 331–359

  Witelson SF, Beresh H, Kigar DL. Intelligence and brain size in 100 postmortem brains: sex, lateralization and age factors. Brain. 2006;129(Pt 2):386–398.

  Witelson SF, Glezer II, Kigar DL. Women have greater density of neurons in posterior temporal cortex. J Neurosci. 1995; 15(5):3418–3428.

  Witt M, Reutter K. Embryonic and early fetal development of human taste buds: a transmission electron microscopical study. Anat Rec. 1996;246(4):507‐523.

  Wizemann TM, Pardue ML (eds.). Institute of Medicine (US) Committee on Understanding the Biology of Sex and Gender Differences. Exploring the Biological Contributions to Human Health: Does Sex Matter? Washington (DC): National Academies Press (US); 2001.

  Wood W, Eagly AH. Biosocial Construction of Sex Differences and Similarities in Behavior. Advances in Experimental Social Psychology. 2012; Volume 46, 55-103. Elsevier Inc.

  Woolley CS. Effects of estrogen in the CNS. Curr. Opin. Neurobiol. 1999;9:349–54.

  Wooten GF, Currie LJ, Bovbjerg VE, Lee JK, Patrie J. Are men at greater risk for Parkinson’s disease than women? J Neurol Neurosurg Psychiatry. 2004 Apr;75(4):637-9.

  Young LJ. The Neural Basis of Pair Bonding in a Monogamous Species: A Model for Understanding the Biological Basis of Human Behavior. In: National Research Council (US) Panel for the Workshop on the Biodemography of Fertility and Family Behavior; Wachter KW, Bulatao RA, editors. Offspring: Human Fertility Behavior in Biodemographic Perspective. Washington (DC): National Academies Press (US); 2003. 4. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK97287/

  Zoia S, Blason L, D’Ottavio G, et al. Evidence of early development of action planning in the human foetus: a kinematic study. Exp Brain Res. 2007;176(2):217‐226.

 

Az Emberi Agy és Elme Változatossága

info@gender-nem.hu
+1 800 321 443

Fejezetek

Connect