A Viselkedésben és a Személyiségvonásokban Található Nemi Különbségek Eredetének Magyarázata
Jelen fejezetben röviden áttekintjük a humán nemi különbségek eredetére vonatkozóan kidolgozott főbb elméleteket és összefoglaljuk a közöttük levő különbségeket.
A főbb irányzatok, és a közöttük levő különbségek
A pszichés tulajdonságokban észlelhető nemi különbségek eredetére vonatkozóan alapvetően kétféle magyarázat létezik, az egyik a biológiai, a másik a viselkedési és szociális elmélet. Az előbbi az idegfejlődési folyamatokra helyezi a hangsúlyt, olyanokra, mint a genetikai, pre- és posztnatális hormonális hatások, neuroanatómiai különbségek (Buss, 1995, Eibl-Eibesfeldt, 2007), az utóbbi pedig a tanulást és a szocializációt emeli ki (Bandura, 1977; Eagly & Wood, 1999; Bussey & Bandura, 2004; Stone, 2016).
A biológiai elmélet a nemi különbségekre mint veleszületett, az evolúció során kialakult tulajdonságokra tekint (Costa et al., 2001). Dobzhansky (1973) híres mondása szerint a biológiában mindennek csak az evolúció fényében van értelme. Az eltérő adaptív problémák, melyekkel a két nemnek az evolúció során szembesülnie kellett, eltérő viselkedési stratégiák alkalmazását tette szükségessé a hímek és a nőstények részéről, ami végeredményben veleszületett személyiségbeli különbségeket hozott létre (Buss, 1995; Meredith, 2015)[1]. Ennek ellenére egyik biológiailag orientált kutató sem gondolja, hogy a viselkedésbeli nemi különbségek kizárólag veleszületettek lennének, hanem elismeri a tanulási és szocializációs folyamatok fontos szerepét is (Eibl-Eibesfeldt, 2007: 275).
Ezzel szemben a társadalomtudósok magát a viselkedést, a nemhez köthető magatartásformákat teljes egészében a kulturálisan elsajátított és meghatározott tulajdonságok közé sorolják. Különösen vonatkozik ez a nemi szerepekre, amelyekről sokan azt állítják, hogy kizárólag az adott társadalom szocializációs technikáinak, nevelési mintázatainak, és általában konstrukciós mechanizmusainak a terméke (pl. Bandura, 1977; Unger, 1990; Hare-Mustin & Marecek, 1990; Eagly & Wood, 1999; Granny-Francis et al., 2003; Marecek et al., 2004; Bussey & Bandura, 2004; Schultz, 2006; Homes, 2007; Ali et al., 2010; Smiler & Epstein, 2010; Lindsey, 2016; Wood & Eagly, 2002, 2012; Vigoya, 2016; Risman, 2018; Lehmiller, 2018; Lips, 2019).
Margaret Mead (1935) elhíresült megjegyzése szerint a legtöbb, ha nem az összes személyiségvonás, melyet maszkulinnak vagy femininnek tekintünk, ugyanúgy viszonyul a nemhez, mint a ruha és a frizura, amit a társadalom egy adott időszakban előír az egyik vagy másik nem számára[2]. Ehhez hasonlóan vélekedett később Linda Nicholson (1994:81) is, amikor azt írta, hogy testünkre úgy akasztjuk rá a társadalmi nemünket („gender”), ahogy a fogasra a kabátunkat.
Ez nem áll távol a laikusok körében továbbra is oly népszerű „tiszta lap” elvétől, mely elképzelés szerint az egyén mintegy üres lappal születik, amit a környezete a szocializáció során teleír mindenféle elvárásokkal, normákkal és szabályokkal. Ahogy John B. Watson (1930: 104), a behaviorismus alapítóatyja annak idején ezzel kapcsolatban fogalmazott: „Adjatok egy tucat egészséges gyermeket, s engedjétek, hogy én alakítsam ki azt a világot, amelyben felnevelem őket, és garantálom, hogy a véletlenszerűen kiválasztott gyerekekből olyan szakembert nevelek, amilyet akarok – orvost, jogászt, művészt, kereskedőt, sőt koldust vagy tolvajt is akár!”. Erről részletesebben lásd Pinker (2002), Buss és Schmitt (2011), valamint Buss és von Hippel (2018) írásait.
A legtöbb kutató csak vonakodva hajlandó elfogadni, hogy a kognitív képességekben mutatkozó nemek közötti különbségek valamiképpen biológiai eredetűek lehetnek, és inkább a szocializációra, a nemi szerepekről alkotott sztereotípiákra, a nők férfiak általi elnyomására és hasonló környezeti okokra igyekszik felhívni a figyelmet (Halpern 2011:2-40). Még az idegtudósok jelentős része is úgy gondolja, hogy az agyban a nemi különbségek kizárólag a szexuális viselkedés, a nemi hormonok és néhány apró, többnyire hypothalamicus mag, vonatkozásában nyilvánulnak meg. Ha másutt létezik is nemi különbség, annak jelentősége másodlagos. A funkcionális különbségek pedig mind kulturális hatásoknak tulajdoníthatók. A kortárs társadalomtudományokban a biológia szerepének elismerését „biológiai esszencializmusnak” hívják (Butler, 1990, 1993; DeLamater & Hyde, 1998; Diamond, 2008: 19–21, 50–51, 124, 248, 269; Soylu Yalcinkaya et al., 2017), amit egyenlőnek tartanak a rasszizmussal (Dar-Nimrod & Heine, 2011; Hines, 2020b: 20-21; Saguy et al., 2021).
A mélyen bevésődött, implicit, de téves feltételezésnek köszönhetően, mely szerint az egyenlő azt jelenti, hogy ugyanaz, a legtöbb idegtudós attól retteg, hogy ha kiderül, hogy a férfiak és a nők az agy bizonyos morfológiai és funkcionális tulajdonságait tekintve nem azonosak, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy a két nem nem egyenrangú. Ennek a félelemnek viszont az az eredménye, hogy az idegtudományok területén a nemi különbségek jelentős mértékben feltáratlanok maradtak, a vizsgálatok többségében egyszerűen fel sem teszik ezt a kérdést (Cahil, 2017; Schmitz, 2010). Ennek a fals megközelítésnek köszönhető az, hogy a nők vonatkozásában számos kórkép esetében nem rendelkezünk pontos információval, aminek gyakran a nők egészségi állapota látja a kárát. Például az immunológia, idegtudományok, élettan, farmakológia és endokrinológia területén a közelmúltig publikált preklinikai vizsgálatok többségét (68-76%) csak hímnemű kísérleti állatokon végezték, aminek ily módon gyakran limitált értéke van a vizsgált jelenség megértése és nőkre való extrapoláció szempontjából (Zucker et Beery, 2010; Schmitz, 2010; Beery & Zucker, 2011; Taylor, 2011; McCarthy, 2012).
[1] Itt meg szeretnénk jegyezni, hogy a népszerű, nem csak a laikusok, de még a biológusok körében is uralkodó nézettel szemben, ahhoz, hogy az evolúció során valamilyen változások végbe tudjanak menni, nincs szükség évmilliókra. Az a több ezer év, amióta az egyes emberi populációk egymástól elkülönülten élnek szükségszerűen meg kell, hogy mutatkozzon a személyiségjegyekben is. Újabban egyre több olyan bizonyítékra derült fény, ami arra utal, hogy az emberi evolúció az utóbbi évezredekben (az Afrikából való kirajzás óta) nem hogy befejeződött volna, hanem számottevően felgyorsult (lásd Hawks et al., 2007; Cochran & Harpending, 2009). Elég, ha csak a lactase persistencia megjelenésére (Gerbault et al., 2011) , a világos bőr, kék szem kialakulására (Donelly et al., 2012; Wilde et al., 2014), a koponya méretének és alakjának változására (Weston et al., 2007; Lieberman, 2008; Katz et al., 2017), az intelligenciában levő különbségekre (Cochran et al., 2006) vagy a humán genomban történt módosulásokra (Vallender & Lahn, 2004; Tang et al., 2007) gondolunk. Ez természetesen szöges ellentétben áll az evolúciós pszichológia fősodratú irányzatának azon tételével, mely azt állítja, hogy az emberi agy és psziché (pl. a kognitív funkciók és a személyiségvonások) a kőkorszak óta nem változott (Cosmides és Tooby, 1997).
[2] Igaz, később M. Mead (1949) már úgy fogalmazott, hogy a nemi identitás magja (ami alatt viselkedésbeli jellemzőket értett) valószínűleg biológiailag determinált (Eibl-Eibesfeldt, 2007: 265, 288).
Bussey és Bandura (1999) szerint a pszichoszexuális fejlődés magyarázatára kidolgozott elméletek 3 dimenzióban különböznek egymástól.
Az első dimenzió arra vonatkozik, hogy milyen hangsúlyt helyeznek a pszichológiai, biológiai és szociokulturális tényezőkre. A pszichológiailag orientált elméletek a pszichoszexuális fejlődésben az intrapszichés folyamatokat emelik ki (Freud, 1915/1992; Kohlberg, 1966). Ezzel szemben a szociológiai elméletek a nemi szerepek kialakulásában és fennmaradásában a szociostrukturális tényezőkre fokuszálnak (Berger et al., 1980; Eagly, 1987a). A biológiailag orientált teóriák szerint a nemek közötti pszichés különbségek abból erednek, hogy a férfiak és nők eltérő biológiai szerepet töltenek be a reprodukcióban, és ez meghatározza a nemi szerep kifejlődését és differenciációját (Trivers, 1972; Buss & Schmitt, 1993; Buss, 1995).
A második dimenzió arra vonatkozik, hogy a nemi szerep mint modell milyen módon kerül átadásra. A pszichológiai elméletek jellemzően azt hangsúlyozzák, hogy a nemmel kapcsolatos koncepció és a viselkedési stílusok kognitív konstrukciója családi modell keretében kerül átadásra. Freud is arról írt, hogy a nemi szerepek családon belüli átadása az identifikáció folyamatán keresztül történik. A behaviorista teóriák a nemmel kapcsolatos viselkedés formálásában és szabályozásában szintén a szülők szerepét emelik ki. A szociálisan orientált elméletek hívei úgy tartják, hogy a nemi szerepek konstrukciója döntően institucionális szinten történik. A nemi szerepek kialakulását magyarázó szociális kognitív elmélet integrálni próbálja a pszichológiai és szociokulturális tényezőket egy egységes konceptuális kereten belül, azonban nem a családon belüli átadásra, hanem egyértelműen a szociális transzmisszióra helyezi a hangsúlyt (Bussey & Bandura, 1999). A biológiai elméletek szerint a generációról generációra megismétlődő nemi differenciációért a családi gének felelősök (Rowe, 1994).
A harmadik dimenzió azzal kapcsolatos, hogy a pszichoszexuális fejlődés az egyén életének mely szakaszaira terjed ki. A legtöbb pszichológiai elmélet a pszichoszexuális fejlődésre nem mint egész életet átölelő folyamatra tekint, hanem elsődlegesen koragyermekkori jelenségként kezeli (Freud, 1916/1963; Kohlberg, 1966) vagy ritkább esetben a felnőttkorra fokuszál (Deaux & Major, 1987). Azonban a nemi szerepviselkedés szabályai bizonyos mértékben változnak a szociális kontextus és a különböző életszakaszok függvényében. Sőt a szociokulturális és technológiai változások szükségessé teszik a korábban megfelelőnek tekintett nemi szerepek revideálását. Ma már világos, hogy a nemi szerep kialakulása és fenntartása nem korlátozódik a gyermekkorra, hanem az egész életre kiterjed (Bussey & Bandura, 1999).
Újabban egyes szerzők még tovább mennek és részükről a pszichoszexuális fejlődéssel foglalkozó klasszikus elméleteket az a kritika éri, hogy azok kizárólag lineáris folyamatban gondolkoznak: van egy kiinduló pont és egy végső stádium, amikor a nemi identitás megszilárdul. Ezzel szemben az ún. „queerelmélet”[1] hívei szerint ez a megközelítés elavultnak tekintendő, hiszen a nemi identitásnak és a nemi szerepnek nem lehet végleges, befejezett állapota, mind a kettő folyamatosan változik, ezért az egész fejlődés inkább ciklikus folyamatként írható le (Matsuno & Budge, 2017).
A biológiai elméletek döntően a prenatális és korai neonatális időszakra helyezik a hangsúlyt, igaz, az utóbbi években már egyre inkább a pubertásra is mint a nemi differenciáció szempontjából kritikus periódusra tekintenek, sőt több szerző az agy nemi differenciációját az intrauterin időszaktól a felnőtt korig tartó kontinuitásként képzeli el (Schultz et al., 2009; Sisk & Zehr, 2005; Gur & Gur, 2016; Schulz & Sisk, 2016).
A főbb irányzatok közötti különbségek az 1. táblázatban foglaltuk össze.
[1] Lásd „A Társadalmi Nemek Tudománya” fejezetet.
- táblázat. A pszichoszexuális fejlődés magyarázatára kidolgozott főbb irányzatok közötti érdemi különbségek, vázlatosan.
Biológiai elmélet | Tanuláselmélet | Kognitív fejlődéselmélet | „Genderelmélet” |
Az evolúció során létrejött genetikai és hormonális hatások hozzák létre a veleszületett viselkedési programokat, melyek alapján megjelenik a nemre jellemző viselkedés és a nemi orientáció, filogenetikailag később pedig a nemi identitás. A környezeti tényezők trigger szerepet töltenek be ezekben a folyamatokban és némileg színezik a biológiai hatásokat. | A tanulás hatására a szocializáció során a személy elsajátítja a nemi szerepeket. A nemi szerepek internalizációja révén alakul ki később a nemi identitás. A biológiai tényezőknek kevés figyelmet szentelnek. | Kognitív tanulás, utánzás, modellezés és címkézés útján jön létre a nemi identitás, aminek talaján kialakulnak a nemi szerepek. A biológiai tényezőknek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget. | Az összes pszichológiai nemi különbség, beleértve a nemi szerepet, nemi orientációt és nemi identitást kizárólag, vagy legalábbis döntően az egyén szocializációja során, az uralkodó nemi sztereotípiák hatására alakul ki. Ebből kifolyólag ezek a különbségek megváltoztathatók. Ugyanakkor azt állítja, hogy bizonyos speciális helyzetekben a családi környezetnek, különösképpen a szülők nemi irányultságának nincs semmilyen hatása a gyermek pszichoszociális fejlődésére, beleértve annak nemi orientációját.[1] |
[1] A „genderelmélet” alapvetően a szociális konstruktivista és tanuláselméletre épít (így tesz, amikor a társadalmi determináltságot a „genderek” sokszínűségét és fluiditását hangoztatja), azonban amikor ez nem szolgálja az érdekeit (pl. azonos neműek általi házasságkötés és örökbefogadás engedélyezése), akkor a biológiai irányzatok álláspontjára helyezkedik. Részletesebben lásd „A Társadalmi Nemek Tudománya” fejezetben.
A teljes szöveg itt tölthető le:
A következő fejezetekben röviden áttekintjük a pszichológiai és szociológiai elméleteket, valamint kitérünk az ún. „genderelméletre” is. Majd egy kicsit részletesebben foglalkozunk az evolúciós, illetve biológiai magyarázattal.
Irodalomjegyzék
Ali A, Caplan PJ, Fagnant R. Ch. 5. Gender Stereotypes In Chrisler JC. McCreary DR (eds.). Diagnostic Criteria Handbook of Gender Research in Psychology. Volume 2: Gender Research in Social and Applied Psychology, pp 91-110. Springer. New London CT, USA. 2010.
Bandura A. Social Learning Theory. General Learning Press, New York. 1977. idézi: Leung & Ng, 2015.
Beery AK, Zucker I. 2011. Sex bias in neuroscience and biomedical research. Neurosci Biobehav Rev 35:565–572.
Berger J, Rosenholtz SJ, Zelditch M. Status organizing processes. Annual Review of Sociology.1980; 6: 479-508 (idézi Bussey & Bandura, 1999).
Buss DM. Psychological sex differences. Origins through sexual selection. Am Psychol. 1995 Mar;50(3):164-8; discussion 169-71.
Buss DM. Psychological sex differences: origins through sexual selection. Am. Psychol. 1995;50, 164–168.
Buss DM, Schmitt DP. Evolutionary psychology and feminism. Sex Roles. 2011; 64 (9–10), 768–787.
Buss DM, Schmitt DP. Sexual strategies theory: an evolutionary perspective on human mating. Psychol Rev. 1993 Apr;100(2):204-32.
Buss DM, von Hippel W. Psychological barriers to evolutionary psychology: Ideological bias and coalitional adaptations. Archives of Scientific Psychology. 2018; 6: 148–158.
Bussey K, Bandura A. Ch. 5. Social Cognitive Theory of Gender Development and Functioning. In Eagly AH, Beall AE, Sternberg R (Eds.), The psychology of gender (2nd ed., pp. 92-119). New York, NY: Guilford Press. 2004.
Bussey K, Bandura A. Social cognitive theory of gender development and differentiation. Psychol Rev. 1999 Oct;106(4):676-713.
Bussey K, Bandura A. Social cognitive theory of gender development and differentiation. Psychological Review. 1999;106(4): 676–713.
Butler J. Bodies That Matter: On the discursive limits of „sex”. Routledge. 2011 (First published in 1993).
Butler J. Gender Trouble: Feminism and the Subversion of Identity. Routledge. 2006. (First published in 1990).
Cahill L. An issue whose time has come. J Neurosci Res. 2017 Jan 2;95(1-2):12-13.
Costa PT, Jr, Terracciano A, McCrae RR. Gender differences in personality traits across cultures: Robust and surprising findings. Journal of Personality and Social Psychology. 2001;81:322–331.
Dar-Nimrod I, Heine SJ. Genetic essentialism: on the deceptive determinism of DNA. Psychol Bull. 2011;137(5):800-818.
Deaux K, Major B. Putting gender into context: An interactive model of gender related behavior. Psychological Review. 1987; 94: 369-389 (idézi Bussey & Bandura, 1999).
DeLamater JD, Hyde JS. Essentialism vs. social constructionism in the study of human sexuality. Journal of Sex Research. 1998; 35(1): 10–18.
Diamond LM. Sexual Fluidity: Understanding Women’s Love and Desire. Harvard University Press. Cambridge, Massachusetts. 2008.
Dobzhansky Th. Nothing in Biology Makes Sense Except in the Light of Evolution. American Biology Teacher. 1973; 35 (3): 125–129 (idézi Patthy L, 2009; Pléh & Bereczkei, 2010).
Eagly AH, Wood W. The origins of sex differences in human behavior: evolved dispositions versus social roles. Am. Psychol. 1999;54:408–23.
Eagly AH. Reporting sex differences. American Psychologist. 1987a. 42,:755-756 (idézi Bussey & Bandura, 1999).
Eibl-Eibesfeldt I. Human Ethology. Routledge, NY, 2007.
Freud S. Három értekezés a szexualitás elméletéről. Könyvjelző Kiadó. Nyíregyháza, 1915/1992.
Freud S. Introductory lectures on psychoanalysis. In J. Strachey (Ed. and Trans.), The standard edition of the complete psychological works of Sigmund Freud (Vol. 18, pp. 15-239). London: Hogarth. 1963 (Original work published 1916) (idézi Bussey & Bandura, 1999).
Granny-Francis A, Waring W, Stavropoulos P, Kirkby J. Gender Studies. Terms and debates. Palgrave Macmillan. New York. 2003.
Gur RE, Gur RC. Sex differences in brain and behavior in adolescence: Findings from the Philadelphia Neurodevelopmental Cohort. Neurosci Biobehav Rev. 2016;70:159–170.
Halpern DF. Ch. 1 Why Should We Study Sex Differences in Cognitive Abilities? Introduction and Overview. In Halpern DF. Sex differences in cognitive abilities. 4th ed. Psychology Press. New York. 2011. pp. 2-40.
Hare-Mustin RT, Marecek J. Gender and the Meaning of Differences. Postmodernism and Psychology In Hare-Mustin RT & Marecek J (Eds.), Making a difference: Psychology and the construction of gender (pp. 11–54). New Haven, CT: Yale University Press. 1990.
Hines S. Sex wars and (trans) gender panics: identity and body politics in contemporary UK feminism. Sociological Review. 2020; 68 (4): 699-717.
Homes M. What is gender? SAGE Publications Ltd. 2007.
Kohlberg L. A Cognitive-Developmental Analysis of Children’s Sex-Role Concepts and Attitudes. In: Maccoby, E.E. (Ed.), The Development of Sex Differences. Stanford University press, Stanford, CA. 1966. pp. 82–172. id: Leung & Ng, 2015.
Lehmiller JJ. The psychology of human sexuality. John Wiley & Sons Ltd. 2018.
Lindsey LL. Gender roles: A sociological perspective (6th ed). Routledge. NY. 2016.
Lips HM. Gender. The Basics. Second edition. New York. Routledge. 2019. p:2.
Marecek J, Crawford M, Popp D. Ch. 9. On the Construction of Gender, Sex, and Sexualities. In Eagly AH, Beall AE, Sternberg R (Eds.), The psychology of gender (2nd ed., pp. 192-216). New York, NY: Guilford Press. 2004.
Matsuno E, Budge SL. Non-binary/genderqueer identities: A critical review of the literature. Current Sexual Health Reports. 2017; 9(3): 116–120.
McCarthy MM, Arnold AP, Ball GF, Blaustein JD, De Vries GJ. Sex differences in the brain: The not so inconvenient truth. J Neurosci. 2012;32:2241–2247
Mead M. Sex and Temperament in Three Primitive Societies. William Morrow. 1935 (idézi Eibl-Eibesfeldt, 2007 és Wood & Eagly, 2002).
Meredith SL. Identifying proximate and ultimate causation in the development of primate sex-typed social behavior. In: Clancy KBH, Hinde K, Rutherford JN, editors. Building Babies: Primate Development in Proximate and Ultimate Perspective. Springer; New York, NY, USA: 2013. pp. 411-433 (idézi Lonsdorf, 2018).
Nicholson L. Interpreting Gender. Signs. 1994;20: 79–105.
Pinker S. The Blank Slate: The Modern Denial of Human Nature. New York: Penguin. 2002.
Risman BJ. Gender as a Social Structure. In Risman BJ, Froyum CM, Scarborough WJ (Editors). Handbook of the Sociology of Gender. Second Edition, pp:19-44. Springer. Madison, WI, USA. 2018.
Rowe DC. The limits of family influence: Genes, experience, and behavior. New York: Guilford Press. 1994 (idézi Bussey & Bandura, 1999).
Saguy T, Reifen-Tagar M, Joel D. The gender-binary cycle: the perpetual relations between a biological-essentialist view of gender, gender ideology, and gender-labelling and sorting. Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci. 2021 Apr 12;376(1822):20200141.
Schmitz S. Sex, gender, and the brain – biological determinism versus socio-cultural constructivism. In Klinge I, Wiesemann C (eds.). Sex and Gender in Biomedicine: Theories, Methodologies, Results. Universitätsverlag Göttingen. 2010. pp: 57-76.
Schultz I. Ch. 21. The Natural World and the Nature of Gender, 376-395, In Davis K, Evans M, Lorber J (eds.). Handbook of Gender and Women’s Studies. SAGE Publications. London. 2006.
Schulz KM, Molenda-Figueira HA, Sisk CL. Back to the future: The organizational-activational hypothesis adapted to puberty and adolescence. Horm Behav. 2009;55(5):597–604.
Schulz KM, Sisk CL. The organizing actions of adolescent gonadal steroid hormones on brain and behavioral development. Neurosci Biobehav Rev. 2016 Nov;70:148-158.
Sisk CL, Zehr JL. Pubertal hormones organize the adolescent brain and behavior. Front Neuroendocrinol. 2005;26:163–174
Smiler AP, Epstein M. Ch. 7. Measuring Gender: Options and Issues In Chrisler JC. McCreary DR (eds.). Handbook of Gender Research in Psychology. Volume 1: Gender Research in General and Experimental Psychology. pp: 133- 157Springer. New London CT, USA. 2010.
Soylu Yalcinkaya N, Estrada-Villalta S, Adams G. The (Biological or Cultural) Essence of Essentialism: Implications for Policy Support among Dominant and Subordinated Groups. Front Psychol. 2017;8:900.
Stone A. Ch. 42. Sexual Difference. In Disch L, Hawkesworth M (eds.). The Oxford Handbook of Feminist Theory. Oxford University Press. 2016. pp:874- 893.
Taylor KE, Vallejo-Giraldo C, Schaible NS, Zakeri R, Miller VM. 2011. Reporting of sex as a variable in cardiovascular studies using cultured cells. Biol Sex Differ 2:11.
Trivers RL. Parental investment and sexual selection. In B. Campbell (Ed.), Sexual selection and the descent of man 1871-1971 . Chicago: Aldine. 1972. (pp. 136-172). (idézi Bussey & Bandura, 1999).
Unger RK. Imperfect reflections of reality: Psychology constructs gender In Hare-Mustin RT & Marecek J (Eds.), Making a difference: Psychology and the construction of gender (pp. 102–149). New Haven, CT: Yale University Press. 1990.
Vigoya MV. Ch. 41. Sex/Gender. In Disch L, Hawkesworth M (eds.). The Oxford Handbook of Feminist Theory. Oxford University Press. 2016. pp:852-873.
Watson JB. Behaviorism, revised edition. Chicago: University of Chicago Press. 1930 (idézi Buss & von Hippel, 2018).
Wood W, Eagly AH. A cross-cultural analysis of the behavior of women and men: implications for the origins of sex differences. Psychol Bull. 2002;128(5):699-727.
Wood W, Eagly AH. Biosocial construction of sex differences and similarities in behavior. Adv. Exp. Soc. Psychol. 2012;46, 55–123.
Zucker I, Beery AK. Males still dominate animal studies. Nature. 2010;465:690.